Nem tekinthető meglepetésnek, mert régóta tudott, amit a Mol jogi igazgatója mondott egy háttérbeszélgetésen a zágrábi kormánnyal folyó ügyről, hogy tudniillik, a horvát privatizációs törvény értelmében a horvát államnak jövő júniusig, vagyis az EU csatlakozásig 25 százalékra kell csökkentenie jelenlegi 44 százalékos INA részesedését. Mégis komoly spekuláció indulhat a következő hónapokban, hogy vajon melyik lehetséges szcenáriót választják Zágrábban.

Nagyon valószínű, hogy a Mol lehet a megvásárlója a pakettnek – vélekedett Gabler Gergely, az Equilor senior elemzője, hozzátéve: ugyanakkor nem zárható ki az a lehetőség sem, hogy inkább zágrábi szempontból „baráti kézbe” kerül a részvénycsomag. Persze, nem egyszerű Zágrábnak 19 százalékkal csökkentenie a részesedését a nemzeti olajtársaságban. A cég kapitalizációja alapján azt lehet mondani, hogy nagyjából 1,1 milliárd euróról, körülbelül 300 milliárd forintról van szó.

A Molnak vélhetően lenne erre pénze, s érdekeltsége is lehet az ügyletben, amennyiben többségi részesedéssel még jobban bebiztosítaná a már meglévő menedzsmentjogokat, s mindezt anélkül, hogy 75 százalék fölé kerülne, vagyis nem kényszerülne nyilvános ajánlattételre a kisebbségi részvényesek irányába. A horvát kormánynak is a Mol lehet a legjobb vevő, pusztán az elérhető árát tekintve, ugyanis a magyar cég valószínűleg többet áldozna a pakettre, mint egy új befektető, aki nyilván csak diszkonttal szállna be 19 százalékos tulajdonosnak, hogy úgymond harmadik legyen a sorban.

A horvát állami részesedés menetrendszerű csökkenése felértékelheti a Zágrábban eddig sokat bírált Mol-INA részvényesi megállapodást. Az ugyanis olyan speciális jogokat ad a horvát kormánynak, melyeket egyszerű 25 százalékos tulajdonosként nem tudna érvényesíteni. Ilyen például, hogy mindkét fél elfogadja egymás jelöltjeit a felügyelő bizottságba, valamint hogy a horvát kormány beleszólhat olyan fontos ügyekbe, mint az INA egyes tevékenységeinek esetleges megszüntetése.

Gabler Gergely szerint a most reflektorfénybe került körülmények megerősítik azt a korábbi vélekedést, hogy a horvátok nem rúgják fel a részvényesi megállapodást. A volt kormányfő, Ivo Sanader elítélése és a Mol elleni média nyilatkozatok ezért inkább belpolitikai töltetűek, a horvát kormánynak az EU csatlakozás előtt egyébként sem lenne érdeke komolyabb diplomáciai botrányt kreálni.

Mindez annál is inkább hozhat némi fellendülést a hányattatott sorsú Mol árfolyamban, mert a hírek szerint a Dana Gas, mely anyavállalatával, a Crescenttel együtt összesen 6 százalékban tulajdonos a magyar olajtársaságban, új sorozatú kötvények kibocsátásával oldja meg a régi kötvényesek kifizetését, ezért a Mol pakett parkettre szórása egyelőre lekerül a napirendről.