John Maynard Keynes hívei, akik megújították a korai XX. századi közgazdász tanait, győzelmet arattak a közgazdaságtanban, mióta a múlt hónapban az USA-ban összeomlott az a vélekedés, hogy a gazdasági növekedés szignifikánsan lassul, amint a költségvetés adóssága eléri az éves GDP 90 % -át.

Végszóra a brüsszeli számok is megérkeztek a múlt héten, amelyek szerint az eurót használó országokban – amelyek kifejezetten nem a keynesi utat járják – az év első negyedében a GDP 0,2 százalékkal, a 27 EU ország pedig 0,1 százalékkal csökkent.

Ezzel a hatodik egymás utáni negyedévben mértek GDP csökkenést.

Az események összevetéséből Keynes központi javaslata még inkább megerősítést nyer: ha a fogyasztók és a vállalkozók azt választják, hogy csökkentik kiadásaikat, így a magánkiadások és a beruházások szinte állnak, a kormányzaton a sor, hogy hitelt vegyen fel, azt elköltse és vegye lazára a költségvetést.

Az összefüggés jól átlátható, mégis az amerikai republikánusok, a brit tory-k és a németek továbbra is azt erőltetik, hogy az eladósodott országok csökkentsék a költségvetési hiányukat és eladósodottságuk mértékét.

Fő érvük lényegében az, hogy az eladósodott nemzetek lassabban növekednek. Elméletileg nem tisztázott, hogy az eladósodottság tényleg csökkenti-e a gazdasági növekedést. A valódi európai tapasztalatok inkább azt látszanak alátámasztani, hogy éppen a megszorító intézkedések tartják vissza a növekedést, ami kifejezetten rontja az eladósodottság helyzetét.

Utalhatunk itt a jelenlegi alacsony kamatokra, amelyek mellett kisebb az adósságteher finanszírozásának költsége.

Egyes amerikai közgazdászok javaslata szerint (Lawrence H. Summers a Harvardról és Brad DeLong az UCLA-ról) a minimális szintű (0,25 %-os) alapkamat mellett kifizetődő lenne a költségvetés kiadásainak növelése. Ez szerintük az elért növekedés miatt a jövőben kifejezetten javítaná a költségvetés jövőbeni eladósodottságát, nem pedig rontaná.

Most azonban nem a keynesi közgazdászoknak áll a zászló. Minden intellektuális puskapor ellenére a fejlett világ vezetői mindenhol szorosabbra húzatják a nadrágszíjat.