A japán pénzügyminisztérium szerdán közzétett előzetes adatai szerint éves összevetésben 19,2 százalékkal, 5,36 ezermilliárd jenre csökkent az export. Elemzők rosszabb adatra, 21 százalékos csökkenésre számítottak a júniusi 26,2 százalékos visszaesés után. Az import értéke 22,3 százalékkal, 5,35 ezermilliárd jenre süllyedt, ami alapvetően a nyersolajárak csökkenésére vezethető vissza. Elemzők gyengébb adatot, 22,8 százalékos csökkenést vártak a júniusi 14,4 százalékos visszaesés után.

Japán kivitele a huszadik, behozatala pedig már a tizenötödik egymást követő hónapban csökkent júliusban. Ugyanakkor négy hónapja először többlettel zárt a kereskedelmi mérleg, ami a Kínába irányuló export fellendülésének köszönhető. A többlet 11,64 milliárd jenre (109 millió dollár) rúgott, miközben elemzők 77,6 milliárd jenes hiányt vártak az előző havi 269,3 milliárd jen után. A legnagyobb kereskedelmi partner Kínába irányuló export értéke 8,2 százalékkal nőtt júliusban, hét hónapja először mutattak ki emelkedést. Az Ázsia többi országába irányuló export értéke 8,2 százalékkal csökkent, ami azt jelzi, hogy még időre van szükség a regionális kereskedelem teljeskörű fellendüléséhez.

A politikailag is kényes amerikai viszonylatban Japán exportja 19,5 százalékkal esett vissza a repülőgép-hajtóművek és az autók iránti gyenge kereslet következményeként, júliusban már a 12. egymást követő hónapban mértek csökkenést. Az import a harmadik egymást követő hónapban csökkent, ezúttal 25,5 százalékkal. A mérleg 512,48 milliárd jen többletet mutatott Japán javára. Az Európai Unió viszonylatában Japán kereskedelmi hiánya 212,4 milliárd jent tett ki, az export 30,5 százalékkal, az import pedig 14,3 százalékkal esett vissza. Az adatokat elemezve Minami Takesi, a Norinchukin kutatóintézet vezető közgazdásza rámutatott, hogy az európai országok, az Egyesült Államok és Kína gazdasága kezdett magához térni az új koronavírus terjedésének lassulásával párhuzamosan, ami támogatta Japán exportját.

Ámde a kereskedelmi forgalom értéke még mindig messze áll a járvány előtti szinthez képest, és „egy ideig” nem is várható erősebb fellendülés, mert újra felszínre törtek az amerikai-kínai feszültségek, ráadásul félő, hogy a járvány újabb hullámokat vet. Az exportorientált japán gazdaság teljesítménye erősen függ a külföldi piacoktól, így a gyenge külső kereslet fékezi a növekedést. A koronavírus-járvány miatt Japánban is számos gyár függesztette fel egy időre a termelést, sok üzlet bezárt vagy rövidített nyitvatartást vezetett be, a turizmus pedig gyakorlatilag megállt. Négy és fél év után először Japán gazdasága recesszióba süllyedt még az első negyedévben, és a járvány következményeként a második világháború óta nem látott mértékben csökkenhet a teljesítménye. A hazai össztermék 27,8 százalékos évesített ütemben csökkent a második negyedévben, míg az első negyedévben 2,2 százalékkal.