Javítani kell az adósságmutatón

Az ÁSZ honlapján található, csütörtöki beszámoló szerint az alelnök előadásában rámutatott, hogy az alacsony költségvetési hiány ellenére továbbra is javítani kell az adósságmutatókon, amit a jegybank az önfinanszírozási programon keresztül támogat, és amelynek fő célja a magas bruttó külső adósság, és így a magas refinanszírozási igény mérséklése.

Így könnyű támogatni a növekedést

Az inflációs célkövetés rendszere rugalmasabbá válhat, amennyiben az árstabilitás középtávú célja mellett egyéb – pénzügyi stabilitási, növekedési kilátásokkal összefüggő – megfontolások is megjelennek. Windisch László kifejtette, hogy az inflációs célkövetés rendszerének bevezetése óta 2013-ig az infláció többnyire a jegybanki célérték fölött alakult. Az elmúlt két évben ugyanakkor határozott dezinflációs folyamatok voltak, amely mögött a mérsékelt globális inflációs környezet, a visszafogott belföldi fogyasztás, a hatósági energiaárak esetében az árcsökkentések, valamint a fokozatosan süllyedő inflációs várakozások állnak – mondta. Hangsúlyozta, hogy ezek a folyamatok segíthetik az alacsony inflációs környezet stabil fenntarthatóságát.

Az alelnök előadásában arra is kitért, hogy az alacsony inflációs környezetben az MNB-nek módja van a gazdasági növekedést is támogatni. Ennek érdekében a jegybank új eszközöket hozott létre, melynek egyik eleme a 2013. június 1-jén indult növekedési hitelprogram, amelynek második szakasza a tervek szerint a gazdasági növekedésre gyakorolt hatására fókuszál majd, az új beruházási hitelek előterébe helyezésével. A két szakaszban eddig közel 880 milliárd forintra kötöttek szerződést a hitelintézetek több mint 11 000 vállalkozással. Az MNB a program második szakaszában 0,8-1,5 százalékos GDP-hatást vár – mondta a beszámoló szerint Windisch László.

Kapott dicséretet a költségvetés is

Az alelnök rámutatott arra, hogy a monetáris politika mozgásterét segíti a fegyelmezett költségvetés is, hiszen az államháztartás EDP módszertan szerinti hiánya 2011 óta nem haladja meg a 3 százalékot. A stabilizálódást jelzi, hogy jelentősen csökkentek az állampapír-piaci hozamok, ami Windisch László szerint a fegyelmezett fiskális politikának, a monetáris politikai fordulatnak, valamint a kedvező nemzetközi környezetnek tudható be. Az alacsony hozamoknak kedvező visszacsatolása van a költségvetésre a kamatkiadásokon keresztül, ezért az MNB az államháztartás bruttó kamatkiadásának csökkenését jelzi a következő másfél évre.

Az MNB alelnöke a beszámoló szerint hangsúlyozta, hogy az alacsony hiány hozzájárult az államadósság-ráta csökkenéséhez, de erősebb forintárfolyam mellett nagyobb csökkenés is elérhető lett volna. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy nemzetközi összehasonlításban is kedvezően alakult Magyarországon az államadósság aránya, mivel 2010 és 2013 között a GDP-arányos államadósság az uniós tagállamok körében Magyarország mellett egyedül Lettországban és Németországban csökkent.

Az alelnök pozitív fordulatként értékelte, hogy az államadósság szerkezete is jelentősen változott, amelyben nagy szerepe volt a háztartások által birtokolt állampapír-állomány növekedésének, illetve a folyó fizetési és a tőkemérleg többletének. Az ország külső finanszírozási képességével kapcsolatban kockázatként emelte ki, hogy a lejáró külső adósság megújításához most is számottevő külföldi forrás szükséges. Ennek hátterében a válság előtti évek jelentős külső eladósodása áll – jegyezte meg.

Eleget tartalékol a jegybank

Windisch László szerint, mivel az MNB tartalékok jelenleg megfelelő szinten vannak, lehetőség van a devizatartalék korlátozott mértékű és fokozatos mérséklésére, amellyel az állam bruttó külső devizaadóssága csökkenthető. Az állam belföldi forintforrások növekvő bevonásával és a deviza-kötelezettségeinek fokozatos törlesztésével csökkenteni tudja a külső devizaadósságát, ami egyben az MNB önfinanszírozási programjának fő célja is.

A programmal azt szeretnék elérni, hogy az állam a külföldi források helyett inkább a belföldi megtakarításokra támaszkodjon. A belföldi szektorok közül a lakosság az elmúlt években már növelte állampapír-vásárlásait, és ez a folyamat az idén is folytatódhat. Ugyanakkor a bankok részaránya az államadósság finanszírozásában elmarad a régiós országokétól, és a bankok mérlegfőösszegén belül a jegybanki követelések meghaladják az állami követelések nagyságát. Ezért az MNB önfinanszírozási programjának négy eszköze támogatja, hogy a bankok nagyobb arányban vállaljanak részt az államadósság finanszírozásában (MNB-kötvény betététté alakítása; kamatcsere ügylet, hosszú lejáratú forinthitel, valamint az eszközcsere ügylet bevezetése) – hangsúlyozta Windisch László.