Japán végleg maga mögött hagyja a második világháború óta képviselt pacifista politikát és 2025-ben már a GDP 1,8 százalékát fordítják védelemre. A cél a GDP 2 százaléka a fegyverkezésre. A 70 milliárd dolláros hadikiadás rekordot jelent a szigetország történetében és üzenetértékű az egész régió számára. Vége a békeidőknek vagy amerikai nyomásra lép a szigetország?

Japán eddig visszafogott volt katonai téren a második világháború óta. Az ország híres volt arról, hogy csak önvédelmi célokra tartott fenn hadsereget. A GDP egy százalékánál többet nem költött katonai védelemre. Ez most radikálisan megváltozik, miután Tokió hivatalosan is elismerte, hogy a regionális fenyegetések új szintre emelkedtek a régióban. Japán védelmi kiadásai és kapcsolódó költségei a 2025-ös költségvetésben várhatóan 9,9 billió jen, vagyis 70 milliárd dollár, ami a három évvel korábbi bruttó hazai termék 1,8 százalékának felel meg. Az ország arra törekszik, hogy 2027-ig elérje a 2 százalékot. A források 85 százalékát közvetlenül katonai célokra fordítják, a többit egyéb kiadásokra különítik el – mondta kedden Nakatani védelmi miniszter.

Kína és Észak-Korea miatt mozdult meg Tokió

A biztonsági helyzet drasztikusan romlott a régióban. Kína növelte a katonai kiadásait és Észak-Korea is új rakétatechnológia fejlesztésébe kezdett. Ez mind a térség fenyegetettség érzetét kelti a régióban.

Ez késztette Japánt arra, hogy 2022-ben hivatalosan is elhatározza a hadsereg megerősítését – beleértve az „ellencsapásos képességek” kialakítását is, vagyis a lehetőséget, hogy megelőző csapást mérjenek ellenséges célpontokra.

Japán fokozatosan emelte az elmúlt 3 évben a védelmi kiadásait. Míg 2023-ban 1,3 százalékot költött el, ez már 2024-re 1,6 százalékra emelkedett. Idén pedig 1,8 százalékra emelte a fegyverkezési kiadásait. Arról, hogy ha a tervezett 2 százalékos költséget elérését követőenn emelni fogják-e a kiadásokat még nem döntöttek a japán kormány.

Amerikai nyomás és geopolitikai kényszer

A bejelentés nem független az amerikai nyomásgyakorlástól. Ugyanis Donald Trump korábban többször is bírálta a védelmi megállapodások „egyenlőtlenségét”. Egyes amerikai politikusok, például Elbridge Colby pedig 3 százalékos növekedést akart Japántól a védelmi kiadások növelésére. Ezt Tokió visszautasította, de a védelmi költések növelése mégis megindult. Talán a szövetségi elvárás és regionális biztonságpolitikai kényszer is hajtja őket.

Címlapkép forrása: Pixabay