Komoly aggodalomra ad okot az illegális cigaretták fogyasztásának mértéke az Európai Unióban, amely Magyarországon már eléri a 8%-ot.

Megjelent a KPMG legfrissebb, 2023-as éves tanulmánya 38 európai ország illegális forrásból származó cigarettáinak fogyasztásával kapcsolatban. A vizsgált országokban a 2022-es évhez képest gyorsabb ütemben nőtt az illegális cigaretták  fogyasztása, ami az érintett országok számára a becslések szerint 16,7 milliárd euró adóbevétel-kiesést okozott.

Ez volt az ötödik év, hogy az illegális forrásból származó cigaretták fogyasztása megszakítás nélküli növekedést mutatott Európában, elérve a 52,2 milliárd szálat a 38 vizsgált ország területén. Ez azt jelenti, hogy a kontinensen minden 10 cigarettából egy illegálisnak bizonyult. A tanulmány által vizsgált időszakban (2023) a legnagyobb problémát a hamisított cigaretták jelentették Európában, az Európai Unióban és Magyarországon egyaránt.

Hazánkban a csökkenő cigarettafogyasztás mellett arányaiban nőtt az illegális piac, ez 2023-ban félmilliárd elfogyasztott szálat jelent (ugyanannyit, mint 2022-ben), ami a teljes fogyasztás 7,9%-át adja. A korábbi években tapasztalt visszaesés ellenére itthon az illegális piac részesedése 2022-ben újra elérte a 2019-es szintet, amit 2023-ban meg is haladt. Ez elsősorban a hamisított dohányáruknak köszönhető, kisebb mértékben pedig az úgynevezett illicit white (kimondottan csempészárunak gyártott) termékeknek. A nem legális forrásból származó dohánytermékek a tavalyi év során 36,3 milliárd forint adóbevételtől fosztották meg a hazai költségvetést.

A hatóságok 22 európai országban 113 illegális cigarettagyárat számoltak fel 2023-ban, amely azt mutatja, hogy az illegális termelőüzemeket ma már a nagy felvásárlópiacok közelében alakítják ki a szervezett bűnözői csoportok. A KPMG jelentésében található, a különböző bűnüldöző szervekkel készített interjúk rámutatnak, hogy a nemzetközi szervezett bűnözés egyre „szakszerűbb” módon vesz részt az illegális cigaretták ellátási láncában.

Az illegális kereskedelem megnehezíti a cigarettázás elterjedtségének csökkentését célzó törekvéseket, káros a közegészségügyre és a fogyasztókra nézve egyaránt, valamint pénzügyi károkat okoz az egyes országok költségvetésének és a jogszerűen működő piaci szereplőknek egész Európában.

Éppen ezért szükséges kiemelni, hogy a körültekintő szabályozás, az előre látható és tervezhető adóemelések, az innovatív megközelítések támogatása, valamint az elrettentő szankciók és a hatóságok hatékony ellenőrzési és bűnüldözési tevékenységének hatására számos uniós tagállamban csökkenés tapasztalható az illegális cigaretták fogyasztásában.

A tanulmányban bemutatott adatok alapján az illegális cigaretták fogyasztása Olaszországban, Lengyelországban, Romániában és Spanyolországban is csökkent a vizsgált időszakban. Ezzel ellentétben Franciaország – ahol az adópolitikai döntések nem voltak körültekintőek és a hatóságok nem tudták megakadályozni a feketepiac térnyerését –  továbbra is az EU legnagyobb illegális piacának bizonyul, hiszen a tagállamokban elfogyasztott 12,7 milliárd szál hamisított cigarettából 6,3 milliárd szálat itt fogyasztottak el.