Ezzel szemben alig találunk érdemi emelkedést mutató piacokat, és ahol van (USA, Japán), az emelkedés ott is leginkább az elképesztő méretű pénzteremtésnek köszönhető, aminek áldásos hatásaiban egyelőre csak reménykedhet a többi piac.
Az alacsony állampapír-piaci hozamok és a megnövekedett pénzmennyiség miatt bő negyed éve jelentős részvénypiaci árfolyam-emelkedést valószínűsítenek szerte a világban az alapkezelők. A pénzpiaci hatásokon túl az elméletet a válság tisztító hatásával, a leépített felesleges kapacitásokkal, a rendbe rakott vállalati mérlegekkel és a mindennek nyomán a javuló vállalati nyereségességi mutatókkal támasztják alá. „Ám a piacok annak ellenére sem viselkednek a várakozásoknak megfelelően, hogy látszólag minden tényező megfelelően alakul” – int óvatosságra Pálinkás Ervin, a Pioneer Alapkezelő portfóliómenedzsere.
Az elemző arra hívja fel a figyelmet, hogy a grafikonokra pillantva alig találunk érdemi emelkedést mutató piacokat. Az amerikai és a japán piac emelkedése szívmelengető ugyan, de a többiek a nyomukban sincsenek; a német DAX példának okáért január eleji szintjén áll, vagyis a várakozások szerint emelkedésre ítélt piacok vonakodnak tankönyvszerűen viselkedni.
Kivétel persze Amerika, ahol az emelkedés töretlen. Csakhogy ennek hátterében nem a gazdaság tényleges élénkülése áll, hanem mindaz, ami miatt a piacok jövőbeli gazdasági növekedést valószínűsítenek, azaz az alacsony kamatok és a pénzcsapok megnyitása. „Éppen arról van szó, hogy a továbbra is gyengécske makrogazdasági adatok életben tartják a reményt, miszerint a monetáris élénkítés tartósan fennmarad” – fogalmaz Pálinkás Ervin. Erre rásegít, hogy az erősen teljesítő vállalati szektorral kapcsolatban a gyorsjelentési szezon egyelőre nem hozott negatív meglepetéseket.
A másik kivétel a japán piac, amely hosszú idő után került ismét a figyelem középpontjába. A gazdaságpolitika és a monetáris politika kart karba öltve próbálja élénkíteni a japán gazdaságot, ami a japán jen villámgyors gyengülése mellett a japán részvények őrült áremelkedésével jár együtt, de arról még nem lehet érdemi információnk, hogy az erőteljes devizastimulus hosszabb távon hogyan hat az olcsó forrásokban eddig sem szűkölködő japán gazdaságra.
A többi piac esik-kel. Európát és a közép-európai régiót az eurózóna jövője miatti aggodalmak, valamint az aggodalmakon túl a megvalósuló ijesztő forgatókönyvek sújtják (pl. a ciprusi betétesek „bevonása” a bankkonszolidációba). A feltörekvő piacokat a nyersanyagárak esése (orosz piac) és a növekedési aggodalmak (kínai piac) nyomasztják. „Történik mindez akkor, amikor az amerikai részvényindexek történelmi csúcsúkon vannak. Okkal vetődik fel a kérdés, mi történne egy esetleges tengerentúli korrekció esetén” – teszi fel a kérdést a Pioneer portfóliómenedzsere.
Ha a piacok ilyen környezetben csak ennyire képesek, legalábbis érdemes elgondolkodni azon, hogy valóban olyan kedvező-e a részvénypiaci csillagállás, ahogyan azt tavaly év vége óta sokan gondolják. „A labda véleményünk szerint az európai politika térfelén pattog. Ha Európa hiteles válságkezelési mechanizmust, életképes működési modellt tud felmutatni a közeljövőben, akkor visszatérhetünk a tankönyvi esethez, vagyis megindulhat az eddig helyben járó részvénypiacok emelkedése – véli Pálinkás Ervin.
