A jövő heti EU-csúcs és a most zajló Ecofin ülés adhatja az apropóját az Európai Központi Bank újabb lazításának, amit a Wall Street Journal szellőztetett meg. Eszerint az EKB könnyíthet a banki likviditásnyújtás feltételein, továbbá azt is megfontolhatja, hogy a fedezetértékelés során nem veszi figyelembe a hitelminősítők véleményét. A hírek szerint ezentúl eddig nem elfogadott, jelzálog- és eszközfedezetű (MBA) értékpapírokat is befogadhat fedezetként.

Egy ilyen lépés elsősorban a dél-európai országok bankjainak helyzetét könnyítené, s akár enyhíthetne is a mostani negatív szentimenten. Ugyanakkor észre kell venni, hogy a plusz likviditás valójában nem oldja fel az alapvető ellentmondásokat, csupán a hangulatot javítja rövidtávon. Arra is jó továbbá, hogy az európai bankrendszer kicsit kikerüljön a hitelminősítők fókuszából.

A bankrendszer háttérbe húzódása jól is jönne, hiszen a Moody’s hitelminősítő 17 globális nagybankot minősített le, az amerikai piac zárása után. Igazi meglepetést nem okozhatott a bejelentés, hiszen a hitelminősítő már februárban jelezte, hogy sor kerülhet a lépésre, a piac pedig már a zárás előtt számított rá. A bankok forráshoz jutási költségei ennek köszönhetően újból emelkedni fognak, ami a fedezeti igények növekedését vonhatja maga után. Az Equilor elemzői az érintett bankok shortját ajánlják, különösen a most leminősített francia bankpapírokat.

Észrevehető az európai vezető politikusok részéről egy olyan törekvés is, hogy amennyire lehetséges a hitelminősítőkkel próbálják „elvitetni a balhét”, mintha az adóssághegyeket nem az egyes országok hordták volna össze az elmúlt évtizedekben, hanem arról a hitelminősítők tehetnének. Annyi racionalitás, persze, lehet ebben a politikai törekvésben, hogy a válságkezelést nagyban hátráltatja a napi piaci hullámverés.

Jó hírnek mondható, hogy elkészült a spanyol bankszektor auditja. Amint azt Gabler Gergely, az Equilor elemzője elmondta: a jelentés alapján 62 milliárd eurónyi új forrásra lenne szüksége a spanyol bankszektornak. Ez az összeg kisebb, mint a korábban kérvényezett 100 milliárd eurós bankmentő hitelcsomag. A tanácsadó cégek egyébként 14 pénzintézetet vetettek alá stresszteszteknek – melyek a spanyol pénzügyi szektor 85 százalékát reprezentálják – így valószínűleg nem csökken az eredetileg kérvényezet összeg nagysága. A spanyol pénzügyminiszter szerint a bankok feltőkésítése leggyorsabban a júliusban felálló ESM alapból történhetne meg, ám ezt először az EU tagállamainak jóvá kellene hagyni. És a válságkezelés terheit egyre nehezebben viselő németek itt még könnyen beleszólhatnak a végjátékba.

Az európai válságkezelőknek, persze, nem csak a hitelminősítőkkel kell farkasszemet nézniük, hanem a shortosokkal is. A napokban a magyar sajtóban is jelentkezett az „euromortizációban” érdekelt Soros György, akik élesen bírálta az EKB-t és az európai Centrum és Periféria végzetes széttagolódását vizionálta. Elemzők szerint azonban nem lehet eltekinteni attól a körülménytől, hogy Soros év eleje óta temeti az eurót, időről időre pozícióból nyilatkozva.