A vártnál jóval erősebb számokat tett közzé ma reggel az OTP Bank. Az elemzői várakozásoknál 34 százalékkal magasabb, mintegy 40,6 milliárd forint profitot termelt a bank a második negyedévben. Mindezt úgy, hogy ez az összeg már tartalmazza azt az extra 13,5 milliárd forint tranzakciós illetéket, amelyet a Varga csomag keretében utólag vetettek ki a bankokra.
Sokat spóroltak a céltartalék képzésen
Az OTP ma hajnali gyorsjelentésében igen szép számokat hozott, a nettó profit és a korrigált eredmény is bőven meghaladja az elemzői várakozásokat – mondta Gabler Gergely, az Equilor senior elemzője. Hozzátéve: a nyers profit a tavalyi második negyedévhez képest ugyan stagnált, de ennek fő oka a mintegy 11,5 milliárd forintra rúgó egyszeri kiadás, mely a költségvetési kiigazító csomagban szereplő egyszeri bankadó erre a negyedévre eső része. Az e tétellel korrigált profit 41 százalékos növekedést mutat év/év alapon.
A negyedévben számos egyszeri pozitívum is fellelhető – folytatta. Ilyen például a sajátrészvény-csere eredménye, az állampapírokon keletkező árfolyamnyereség és az effektív társasági adó jelentős mérséklődése. Az öröm ugyanakkor nem felhőtlen, hiszen a nem-teljesítő hitelállomány nagyot ugrott a negyedévben és csoportszinten rekord magasra, 20,8 százalékra emelkedett a március végi 19,9 százalékról. Ez főként az orosz illetve ukrán leány sara, de a hazai OTP-nél is nőtt a problémás hitelállomány.
Mint mondta, a kockázati költségek ugyan meghaladták a várakozásokat, de a céltartalék képzésen igen jelentős tételt tudott spórolni az OTP. A nettó kamateredmény ugyanakkor csökkent az első negyedévhez képest, a kamatmarzs eróziója folytatódott. Ám érdekes, hogy Magyarországon a kamatcsökkentések ellenére növelni tudta a kamatmarzsot az OTP, a csökkenés most elsősorban a külföldi csoporttagoknak tudható be. A bolgár leány ugyan ismét kiemelkedően jól teljesített, az OTP oroszországi profitja azonban összeomlott, és vagy 80 százalékkal esett év/év alapon. Ami elsősorban a gyorsan romló hitelportfólió és az így megemelkedő kockázati költségek következménye. A külföldi leányvállalatok a korábbinál sokkal kisebb részben járultak hozzá a csoport eredményéhez. Míg az első negyedévben 50 százalék volt ez az arány, addig most csak 25 százalékot tett ki ez az érték, de ennek is a túlnyomó többségét (20 százalék) Bulgária adta.
Baljós árny a portfólióromlás
Bár látszólag kiváló az OTP második negyedéves eredménye, mégsem örülhetünk igazán – hangsúlyozta Gyurcsik Attila, a Concorde vezető elemzője, mondván, a kiváló eredmények mögött számos egyszeri, egyedi tétel is meghúzódik. A teljesség igénye nélkül: a bank deviza swapokon és saját részvény csereügyleteken 2,9 milliárd forint eredményt ért el, a kötvények átértékelésén 3,6 milliárd forint eredménye keletkezett. Járulékos kölcsöntőke visszavásárláson közel 1 milliárd forint nyereség keletkezett. Egy adópajzsnak köszönhetően az effektív adóráta fele lett a vártnak. Ám ami a fentieknél is fontosabb – folytatta -, hogy a díjbevételek 19 százalékkal emelkedtek, jóval a várakozások felett. A bank nem adott magyarázatot a váratlan emelkedésre, a gyorsjelentés alapján annyi látható, hogy a díjbevételek emelkedése nagyrészt a magyarországi operációnak köszönhető. Kérdés, hogy az említett mértékű javulás fenntartható-e?
Észre kell venni, hogy a vártnál jobb eredményszámok ellenére a mögöttes folyamatok tekintetében számottevő romlás tapasztalható, különösen gyenge negyedévet zárt az orosz leányvállalat. A nettó profit a már gyengének mondott első negyedévhez képest is harmadolódott. Az első félévben az orosz bank mindössze 10 milliárd forint profitot termelt, miközben az éves elemzői várakozások még mindig 40 milliárd forint közelében mozognak. A gyenge orosz teljesítmény mögött a hitelportfólió drasztikus romlása húzódik meg. Ráadásul a hitelállomány romlása nem állt meg az orosz határon, gyorsuló romlásról számolt be a bank Ukrajnában és Magyarországon is. A negyedév során 90 milliárd forintnyi hitel dőlt be a pénzintézetnél, az előző negyedéves 48 milliárd forint után. Ez 2010. második negyedéve óta a legnagyobb romlás az OTP-nél.
A portfólió romlás gyorsulása azonban nem látszik meg a számokon, ennek pedig elsősorban az az oka, hogy a bank kevesebb céltartalékot képzett meg, mint amennyit a fent említett romlás indokolna. Magyarul, a rossz hitelekre jutó céltartalék fedezettség csökkenése révén alakultak ilyen kedvezően a számok. Ha a bank fenntartotta volna ugyanazt a céltartalék fedezettséget, mint ami az előző negyedév végén volt, akkor 27 milliárd forinttal több céltartalékot kellett volna megképeznie a negyedév során. Bár tény, hogy a céltartalék fedezettség tekintetében van ennyi mozgástere a banknak, ettől függetlenül a portfólió romlás üteme aggasztó mértéket öltött. Az orosz bank gyenge teljesítménye miatt az eredményvárakozások további csökkenésével számolnak a Concorde elemzői. Fenntartják egyenlő súlyozás ajánlásukat, de megítélésünk szerint a kockázatok egyértelműen lefelé mutatnak.
