A legnehezebb helyzetbe ebből a szempontból talán a fővárosiak vannak, hiszen Budapest úthálózatán évente 30-35 ezer kátyú keletkezik évente. Sok esetben azonban a meglévő kátyúk befoltozására sincs elengedő kapacitás, így reménytelen küzdelemnek tűnik a magyarországi utak foltozása.
Mivel országszerte hasonló a helyzet és egyes felmérések szerint a téli hónapokban évről évre százezerrel nő a kátyúk száma, fontos hogy tudjuk, mit tehetünk, ha kárt szenvedünk egy úthibán történő áthajtást követően.
Dokumentáljuk a káreseményt!
Fontos tudni, hogy minket terhel a bizonyítás, így a kártérítés alapfeltétele a kár megfelelő igazolása, amit a kárigénylőnek kell elvégeznie. Az alapos bizonyítás érdekében az alábbiakat tartsuk szem előtt a tanácsokat.
Az első és legfontosabb, hogy ne hajtsunk el a helyszínről – az utólagos dokumentáció kevésbé hiteles, ilyenkor nehezebb tanúkat vagy hatósági jegyzőkönyvet szerezni. Ezt a szempontot azonban gyakran nehéz betartani, mivel a sofőrök sokszor nem érzékelik azonnal a defektet, és csak távolabb állnak meg a kár helyszínétől. Előfordulhat az is, hogy a forgalmi szituáció nem teszi lehetővé az azonnali megállást.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Elsősorban okostelefonunk segítségével minél több fényképet készítsünk, amelyeken egyaránt jól beazonosítható a kátyú, a sérülés, valamit a helyszín is (legegyszerűbb ehhez a telefonunkat használni). Mérőszalag használata, ennek hiányában hétköznapi tárgyak elhelyezése a képen segít a méretarányok pontos érzékeltetésében.
Amennyiben nem egyedül utaztunk, vagy az autósok közül valaki segíteni próbál, próbáljunk tanúkat szerezni, ha pedig komolyabb a kár, nem árt rendőrt is hívni hatósági jegyzőkönyv kiállítása érdekében. Utóbbi esetben hivatalosan dokumentálható a kár.
Kevesek gondolnak rá, de döntő lehet, hogy az autó megjavítása után ne hagyjuk a sérült alkatrészt a szerelőnél, mert arra a bizonyítási eljárás során bármikor szükségünk lehet, és annak utólagos visszaszerzése körülményes lehet.
„A téli hónapok során keletkező kátyúmennyiséget az erre hivatott szervek jó esetben is csak április-májusra képesek eltüntetni. A kátyúszezon kellős közepén járunk tehát, amikor minden évben megugrik a gumi- és felnisérülések száma, de gyakran károsodik a futómű is – figyelmeztet Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke.
Hozzátette, hogy elvileg a közút kezelőjének meg kell térítenie a kátyúk miatt keletkező károkat, ám az autós ilyen esetben két problémával is szembesül: kihez kell fordulnia, illetve hogyan tudja megfelelően dokumentálni a keletkezett károsodást.
A kárbejelentés módja
Nincs egyszerű helyzetben, akivel megtörténik a baj, hiszen Magyarország különböző útszakaszait különböző intézmények kezelik. A Szövetség készített egy táblázatot, melynek segítségével könnyebb eligazodni abban, hogy a kátyúkár helyszínétől függően hová fordulhatunk kárigényünkkel:
Ebben az esetben is könnyebb biztosítással
Kevesebb gondunk keletkezik egy-egy ilyen kár elszenvedése esetén, ha rendelkezünk kátyúkár-biztosítással. Nagy eséllyel az alkuszoknál kötött kötelező biztosítok mellett akciós ajánlatként hirdetett lehetőséggel sokan találkoztak, az azonban kérdéses, hogy mennyien éltek ezzel a 2-3 ezer forintba kerülő biztosítással.
A biztosítás fontos előnye, hogy az ügyfélnek a saját biztosítójánál kell eljárnia, ahol kifizetik a kárát, és utólag rendezik a költséget az útkezelővel. Vagyis bármilyen útszakasz esetén egy helyen kell a bejelentést megtennie, a biztosítónál pedig a tapasztalatok szerint nagyobb esély van a káresemény pozitív elbírálására.
„Casco biztosítás birtokában sokan gondolhatják azt, hogy számukra felesleges ez a pótlólagos védelem – mutat rá a FBAMSZ szakértője. – Valójában azonban ilyenkor is hasznos megkötni a külön kátyúbiztosítást, mivel a casco csak jelentősebb károsodás esetén releváns: a kátyúkárok átlagos költsége 20-30 ezer forint között mozog, ami összemérhető a casco esetében megkívánt minimális önrésszel.”
