Gianni Papa szavai szerint az eddigi devizahitel-végtörlesztési program más bankoknál kevésbé érintette az UniCreditet, a bank inkább a tranzakciós illeték terheit érezte meg. Az UniCredit csoport 2005-ben, miután fuzionált a Bank Austriával, felhagyott a devizaalapú hitelezéssel. 74 milliárd eurós hitelállománynak csak két százalékát teszik ki a devizaalapú hitelek – mondta Gianni Papa a Kurier című lapnak.
Magyarországon mintegy 500 millió euró értékben helyezett ki svájci frank alapú hiteleket az UniCredit, ez „nem olyan sok” – mondta. A sok vállalati ügyfél miatt a végtörlesztésnél jobban érinti az UniCreditet a tranzakciós illeték – jegyezte meg, ez utóbbival összefüggésben azonban nem említett számokat. A bankár úgy vélekedett, hogy a magyar kormány „nagyon innovatívan” veszi kézbe a problémákat, ami kockázatokat rejt magában. „Olykor-olykor bejelentenek valamit” – fogalmazott. Úgy ítélte meg, a kormány cselekedeteiben az is szerepet játszhat, hogy jövőre választások lesznek. „Azonban a tűzzel játszanak”, Magyarországra már így kevesebb befektetés érkezik – tette hozzá. Azt mondta, a Bankszövetség becslése szerint 2010 óta eddig mintegy 3,6 milliárd eurónyi terhet jelentettek a kormányzati intézkedések a magyar bankszektornak. Az UniCredit azonban jobban meg tudott birkózni a terhekkel, mint más bankok, és egyike azon keveseknek Magyarországon, amelyek nyereségesek – jelentette ki.
A Kurier kérdésére Gianni Papa elmondta azt is, hogy Horvátországban, ahol a Bank Austria leányvállalata, a Zagrebacka banka 26 százalékkal piacvezető, mintegy 700 millió euró értékű a bank svájci frank alapú hiteleinek portfóliója. A bankvezető elzárkózott az elől, hogy találgatásokba bocsátkozzon a horvátországi devizahiteles perek ügyében hozott, az ügyfeleknek kedvező bírósági ítélet esetleges következményeiről. „Minden bank fellebbezést nyújtott be” – mondta.
A bankcsoport jövőbeli terveire kitérve úgy ítélte meg, hogy Horvátországban nehéz lenne tovább terjeszkedniük. Magyarországon „szoros figyelemmel követik” a helyzet alakulását. „Szívesen támogatnánk jobban a gazdaságot hitelekkel. Ehhez azonban a kormányra is szükség van” – tette hozzá. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán az MTI-nek azt mondta, a kormány egyrészt „az időbeni és teherviselési szempontokat is figyelembe véve” ki akarja vezetni a lakáscélú devizaalapú jelzáloghiteleket a hazai hitelpiacról, másrészt olyan helyzetet kell létrehozni, amellyel a forinthitelt választók nem járhatnak rosszabbul, mint ha devizakölcsönt vettek volna fel. A devizahitelekből fakadó helyzet olyan gazdasági és társadalmi kockázatot jelent, amellyel az ország hosszú távon nem tud együtt élni – tette hozzá. Senkinek sem érdeke, hogy a bankrendszer stabilitása meginogjon, ezért a kormány ésszerű megállapodásra törekszik, ésszerű határidőt szeretne arra, hogy megtörténjen a devizaalapú lakáscélú jelzáloghitel kivezetése – hangsúlyozta a miniszter.
