A hatalmas gátak egyaránt bizonyítják az emberi találékonyságot és az arroganciát. Segítségükkel termelik meg a világ villamos energiájának hatodát, és öntözik az élelmiszernövények hetedét. Kalifornia méretű területet árasztottak el vízzel, közel 80 millió embert kellett kitelepíteni építésükhöz. Úgy avatkoztak bele az ökoszisztémába, hogy több édesvízi fajt is a kihalás fenyeget. Összesen 57 ezer gátat épített a Földön az ember, de 12 ebből megváltoztatta bolygónk arculatát – írja a Guardian.

Hoover: a gát, amely Las Vegast adta a világnak

A Hoover-gát volt a világ legmagasabb és legnagyobb teljesítményű gátja, amikor 1936-ban átadták. Ösztönözte a délnyugati országrész ipari és mezőgazdasági fejlődését, de tönkretette a halászatot a Colorado folyón. Manapság a klímaváltozás erősen befolyásolja a teljesítményét, nem csak villamos energiát termelnek itt, 20 millió lakost látnak el édesvízzel Nevada, Arizona és Kalifornia államokban.

Kariba: a gát, amely véget vet a dél-afrikai szegénységnek (vagy mégsem?)

A Kariba gát a Zambézin – Zimbabwe és Zambia határfolyóján – épült fel. 1959-ben adták át, és az építkezést a Világbank finanszírozta. A Karibát sokáig a „szép, új világ” szimbólumának tartották, a természet irányításától gyors gazdasági fellendülést vártak. Ezzel szemben 57 ezer embert kellett kitelepíteni. Napjainkban is nagy a szegénység és az éhínség ezen a területen.

A gát a folyó ökológiáját is drámaian megváltoztatta. A szerkezet pedig annyira meggyengült, hogy gátszakadás és áradás fenyeget a vidéken.

Bhakra: a modern India temploma

Az 1960-as években a Bhakra-gát India zöld forradalmának lett a szimbóluma. Az akkori miniszterelnök, Dzsaváharlál Nehru India templomaként méltatta. Ez a világ egyik legnagyobb gravitációs gátja az ország harmadik legnagyobb víztározójával. Az építkezés célja a villamos energiatermelés mellett az áradások megakadályozása és a hatékonyabb öntözési rendszer kialakítása volt. Indiát és Nehrut sok kritika érte a gigantikus beruházás miatt.

Chixoy: halál a folyónál

A Chixoy-gát Guatemalában épült szintén a Világbank finanszírozásával. A folyó mellet élő közösségeknek az elnyomással és az emberi jogok megsértésével kellett megküzdeniük. Sőt, 1982-ben több mint 400 férfit, nőt és gyermeket meggyilkoltak, hogy „helyet csináljanak” a projektnek. Tavaly írt alá a guatemalai kormány egy megállapodást azt érintett közösségekkel, amelyben 154 millió dollár jóvátétel kifizetését ígérték meg.

Banqiao: a gát, amely átszakadt

Azzal mindenki tisztában van, hogy ha egy gátat nem megfelelően építenek fel vagy elhanyagolják a karbantartást, akkor akár át is törhet rajta a víz. Így következett be a világ egyik legnagyobb katasztrófája. 1975-ben a kínai Banqiao-gát átszakadása miatt 171 ezer ember halt meg, 11 millióan pedig elveszítették az otthonukat. A tudósok ezen kívül több mint 100 földrengést hoztak összefüggésbe a gátak működésével, például a 2008-as földrengést is, amelyben 80 ezer ember vesztette életét.

Yacyretá: a korrupció emlékműve

A gátépítések gyakran válnak a nagy diktátorok kedvenceivé. A hiányzó elszámoltathatóság korrupcióhoz és túlköltekezéshez vezet. A nagy építkezések 96 százalékánál megfigyelhető volt ilyen túlköltekezés és nem gazdasági szempontok miatt. Az argentin Yacyretá-gát felépítése az eredetileg tervezett 2,5 milliárd dollár helyett 15 milliárdba került. Ezért is nevezte az argentin elnök a gátat a korrupció emlékművének.

Bős-Nagymaros: a gát, amely beindította a néphatalmat Közép-Kelet-Európában

1988-ban 40 ezer magyar tiltakozott a bős-nagymarosi vízerőmű megépítése ellen. Hosszú évtizedek óta ez volt az első nyílt, nagytömegű megmozdulás a kommunista kormányzattal szemben. A következő évben a projektet leállították, de a tiltakozásoknak már nem lehetett gátat vetni. A környezetromboló gátak elleni tiltakozás több országban is demokratikus folyamatokat indított el.

Sardar Sarovar: a gát, amelyik legyőzte a Világbankot

Az indiai Narmada folyón épült Sardar Sarovar miatt 250 ezer őslakos kényszerült otthonának elhagyására. A Világbank volt az eredeti finanszírozó, de 1994-ben visszalépett a projekttől, miután egy független vizsgálat megállapította, hogy rendszeresen megsértik a környezetvédelmi előírásokat és a szociális politikát. Sokáig pont emiatt a Világbank tartózkodott a gátépítések megaberuházásaitól.

Három-szurdok-gát: Mao álma valósággá válik

A kínai Három-szurdok-gát névleges teljesítményét tekintve a világ legnagyobb vízi erőműve, amelyet 2008-ban fejeztek be. Annyi energiát termel, mint nyolc atomerőmű. A projekt miatt 1,2 millió embert kitelepítettek, a Jangce ökoszisztémáját tönkretették. A kínai kormány elismerte a hibákat, ennek ellenére tovább exportálja a technológiát.

Merowe: globális színtéren a kínai gátépítők

2003-ban döntött úgy a kínai kormány, hogy finanszírozni fogja a Merowe vízerőmű felépítését Szudánban. A projekt során 50 ezer lakos alapvető emberi jogait sértették meg. A gát Afrika legnagyobb vízerőműveként villamos energiát termel. A Merowe óta a kínai bankokat és vállalatokat 74 ország 330 gátjának építésébe vonták be, ez az építési láz példátlan a világban.

Inga III.: a következő fehér elefánt Afrikában?

Az Inga III. építésével a Világbank visszatért a gátépítések finanszírozásához. A Kongó folyón már van két kisebb erőmű, ez a harmadik viszont több országot is ellátna árammal. Gyakorlatilag az Inga III. csak az első lépése lenne a világ legnagyobb vízerőmű programjának. Nagyon valószínű, hogy a projekt helyi konfliktusoktól sem lesz mentes.

A kritikusok szerint a terv a szegénység ellen nem tesz semmit, annál többet viszont a bányászati cégekért. Az Inga-vízerőművek eredeti terve az ország akkori elnökének, Mobutu Sese Sekonak volt „fehér elefántja” vagyis olyan presztízs-beruházása, melynek eredményei nem feltétlenül álltak arányban a beruházás költségeivel.

Glines Canyon: a gát, amelyet lebontottak

A gátaknak általában nagyon erősen befolyásolják a környezetüket, ráadásul idővel a hatékonyságuk is csökken. Az 1930-as évek óta az Egyesült Államokban 1150 gátat bontottak le. A bontás után megpróbálják helyreállítani az ökoszisztémát, különösen a halak élőhelyeit. 2014-ben lebontották a 64 méter magas Glines Canyon-gátat és megkezdtél az Elwha folyó ökológiai egyensúlyának helyreállítását.

Patagónia: gátak, amelyek soha nem épültek fel

Az elmúlt években a nap- és szélenergia felhasználása már kereskedelmi áttöréshez vezetett. Ezeket a megújuló energiaforrásokat tisztább módon tudja bevonni az ember a villamos energiatermelésbe, mint a szénhidrogéneket vagy a vizet. A nagy nyomás hatására döntött úgy Chile, hogy a Patagóniába tervezett öt vízerőmű helyett inkább szél- és napenergia projekteket támogat. Szakértők szerint a megaberuházás eltörlésével 10 milliárd dollárt spórolt meg az ország.