Sorozatunk előző részében azzal foglalkoztunk, hogy egy jelölt hogyan hozhatja ki magából a maximumot az állásinterjún. Megmutattunk, hogyan érdemes felkészülni, mit mondhatunk a korábbi munkahelyeinkről, hogyan beszélhetünk a jövőnkről, és hogy mik azok a mondatok, amelyeket jobb kerülni.

Az életben azonban vannak olyan helyzetek is, amikre nem igazán lehet felkészülni. Például, amikor épp lelkesen előadjuk az interjúztatónak a jól átgondolt és tudatosan felépített monológunkat, és mikor már szinte biztosak vagyunk abban, hogy nyert ügyünk van, egyszer csak nekünk szegezik a kérdést: “Mit tenne, ha lámpa lenne?”

Most komolyan?

Hogy lámpaként ki mit tenne, nehéz megmondani, de a jelölt valószínűleg lefagyna, kizökkenne a gondolatmenetéből, pislogna párat, és közben erősen küzdene magával, hogy esetleg nehogy felkiáltson: “HOGY MI?!”

A fórumokat böngészve bizony rengeteg furcsa tapasztalatról olvashatunk, kezdve onnan, hogy a jelentkezővel megsaccoltatják az irodában található szobanövény leveleinek számát, egészen addig, hogy “Hány fodrászat van Japánban?”.

Ha nem szeretnénk a hirtelen meglepetéstől leblokkolni és csak hebegni-habogni, érdemes azon is elgondolkodni, hogy mit mondanánk a szokatlan kérdésekre. Fontos, hogy tudatosítsuk magunkban: ilyen helyzetekben nincs jó vagy rossz válasz, itt minden esetben a pályázó reakciójára, kreativitására, hozzáállására és gondolatmenetére kíváncsiak.

Ahhoz, hogy jól vegyük a furcsa kérdések által felállított akadályokat – és ne csak egy hangos nevetés legyen a válaszunk a stresszhelyzetben -, érdemes a másik fél szemszögéből is megnézni a szituációt. Vajon miért kérdezi ezt? Mit árul el rólam egy abszurd kérdésre adott válasz? 

Ha ezekkel tisztában vagyunk, nem állhat az utunkba még a Fuji hegy sem. Sőt, lehet, hogy még arról is részletes tervünk lesz, hogy hogyan mozdítanánk el, ha mégis utunkat állná – ez jól jöhet, hátha rákérdeznek.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Bemutatkozás máshogy

A legtöbb szokatlan kérdésnek az a célja, hogy válaszunkból teljesebb képet kaphasson az interjúztató azzal kapcsolatban, hogy mennyire ismerjük önmagunkat és milyenek vagyunk valójában.

Ha például azt kérdezik, hogy melyik mesehős bőrébe bújnánk legszívesebben, valószínűleg a pozitív karakterek közül válogatunk, a válasz mégis sokat elmond. Ha gyerekkorunk kedvencéről kell beszélnünk, ajánlott meg is indokolni a választást. Azért mondjuk őt, mert hasonló személyiségjegyekkel rendelkezünk és hasonlóan reagálnánk egy adott helyzetben? Vagy azért esik rá a választás, mert olyanná szeretnénk válni, mint ő? Akárhogy is gondolkodunk, az önismeret nagyon fontos ebben a helyzetben. Ne féljünk, hacsak nem a gonosz mostohához hasonlítjuk magunkat, valószínűleg nincs rossz válasz erre a kérdésre.

Aztán felmerülhetnek olyan kérdések is, amelyek a váratlan helyzetekben mutatott viselkedésünket firtatják. Például hogy mit tennénk, ha egy repülőgép egy kényszerleszállás miatt épp ott landolna a közelünkben lévő parkolóban. Semmit? Inkább a szakemberekre bíznánk az intézkedést? Segítséget hívnánk? Vagy esetleg mi magunk mennénk oda segítséget nyújtani? Ellátnánk a sérülteket, ha szükséges? Segítenénk megszervezni az utasok elszállásolását, ha éjszakára a számukra idegen városban ragadnának? A válaszokból a tudatosság, az átgondoltság és a cselekvőképesség milyenségét tudják leszűrni a toborzók.

De találkozhatunk olyan kérdésekkel is, amelyek elvontabb gondolkodást, asszociatív képességet igényelnek. Például hogy milyen fák, állatok vagy színek lennénk. Itt – azon kívül, hogy a körte a kedvenc gyümölcsünk, a macska a kedvenc állatunk és a ruhatárunk nagy része kék, mert úgy gondoljuk, az a szín áll nekünk a legjobban – érdemes átgondolni, hogy milyen szimbolikus jelentéssel rendelkeznek egyes állatok, növények és színek, hiszen fontos, hogy válaszunkat indokolni is tudjuk. De az általános vélekedés mellett nyugodtan vigyük bele a saját véleményünket is! Például a sárgát sokan az irigységgel kapcsolják össze, de ha nekünk a napsugár éltető ereje jut róla eszünkbe és felvidít minket, akkor azt hangsúlyozzuk!

Gondolkodjunk hangosan!

Ha olyan kérdések érkeznek, mint például a “Hány kávézó van Olaszországban?” vagy “Hány nap van még vissza az évből?”, akkor nem biztos, hogy pontos számot várja a kérdező, inkább a gondolatmenetünkre, tájékozottságunkra kíváncsi. 

A “Hogyan mozdítana el egy hegyet?” típusú kérdés pedig a kreativitásunkat, valamint a tervező- és szervezőképességünket tudja tesztelni. 

Félnünk itt sem kell a rossz választól, nyugodtan gondolkodjunk hangosan! 

Kínos kérdések

Előfordulhat azonban az is, hogy kellemetlenül érezzük magunkat egy-egy kérdés hallatán. Például, hogy mi az, amit a legkevésbé kedveltünk az előző főnökünkben, vagy mi volt eddig a legnagyobb konfliktusunk a korábbi munkatársainkkal, és hogyan sikerült megoldani azt.

Ez vékony jég, mert sokszor még évekkel később is indulatokat válthat ki belőlünk egy negatív élmény, mégis meg kell próbálnunk érzelmek nélkül, tárgyilagosan beszélni ezekről. Távol álljon tőlünk, hogy szidjunk másokat, viszont ne mondjuk azt se, hogy minden a legnagyobb rendben volt, ha nem igaz. Keressük az arany középutat, vagy illedelmesen mondjuk azt, hogy ezt már magunk mögött hagytuk, így nem szeretnénk beszélni róla.

Hasonlóan kellemetlenül érhet minket, ha kudarcainkról vagy mások rólunk alkotott véleményéről kérdeznek. Itt is szabadon eldönthetjük, hogy mi az, amit inkább nem osztunk meg a beszélgetőpartnerünkkel. Válasz esetén viszont az a legfontosabb, hogy kiderüljön, hogyan vélekedünk a saját képességeinkről, hogyan viseljük a bukást, tudjuk-e előre mérlegelni a kockázatokat, képesek vagyunk-e tanulni a hibáinkból, illetve mennyire számít nekünk mások véleménye.

A lényeg, hogy ha egy furcsa vagy kellemetlen kérdést kapunk az interjún, ne fújjunk azonnal visszavonulót! Próbáljuk meg ezekben a helyzetekben is kihozni magunkból a maximumot!

A cikksorozat következő részében megnézzük, milyen esetekben sikerülhet rosszul az állásinterjú, és mit tehetünk ilyenkor. Addig is sikeres álláskeresést kívánunk mindenkinek!

Olvasd el a sorozat korábbi cikkeit is!

Új állás után keresgélünk? Ezekre figyeljünk!

Egy jó önéletrajzzal borítékolható a siker

Mennyi pénzt kérjünk a munkánkért?

Egy jó motivációs levéllel megfoghatjuk álmaink állását

Hozzuk ki magunkból a maximumot az állásinterjú során!