Miközben a cégek többsége a mesterséges intelligencia-alapú fejlesztések lázában ég, a digitális esélyegyenlőség fogalma továbbra is háttérbe szorul, holott a globális népesség közel hatoda él valamilyen fogyatékossággal és ugyanennyi időskorú használ digitális eszközöket, termékeket, szolgáltatásokat – már ha tud. Az égető hiányosságokat most mindenképpen pótolni kell, hiszen 2025 júliusában hatályba lép az akadálymentességi szabályozás Magyarországon is, melynek értelmében mindenki számára egyenlő eséllyel kell hozzáférhetővé tenni a digitális környezetet.

A Stylers Academy szakértői szerint fontos, hogy a jogi keretek megismerése mellett ne csupán a hibakeresésre, hanem a kapcsolódó képzésekre és a szemléletformálásra koncentráljanak az érintett piaci szereplők. Ráadásul érdemes felismerni az akadálymentesítésben rejlő üzleti lehetőséget is, hiszen potenciális ügyfelek széles körét tudják bevonzani az időben kapcsoló vállalatok, de ugyanígy el is veszíthetik őket, ha nem teszik számukra is elérhetővé megoldásaikat.

A világ lakosságának mintegy egyhatoda él valamilyen fogyatékossággal a WHO felmérése szerint, emellett sokan életkorukból adódóan küzdenek kihívásokkal a mindennapokban – ez pedig a digitális térre is kiterjed. Érdemes belegondolni, mennyire ellehetetleníti az életünket, ha egy szemműtét miatt néhány napig nem tudjuk használni a mobilunkat vagy éppen egy kéztőgyulladás akadályoz minket a gépelésben, egérhasználatban. A hasonló kihívások még mindig gyakran láthatatlanok a vállalatok számára, holott a speciális igényű ügyfelek elvesztése pénz- és presztízsveszteséggel jár – hamarosan pedig már jogi következményekkel is, hiszen 2025 nyarán hatályba lép az Európai Unió 2019/882 irányelvének magyar implementációs csomagja, melyben a digitális akadálymentesítéssel az akadálymentességi törvény foglalkozik külön. A felkészülésre tehát alig egy évük maradt az érintett cégeknek, a munkát pedig érdemes mihamarabb elkezdeni, hiszen a jogszabályi megfeleléshez akár jelentős manuális beavatkozásra is szükség lehet.

„Fontos tisztázni, hogy pontosan mely vállalkozásokra vonatkozik a szabályozás. Alapvetően szolgáltatás- és termékcsoportokról van szó, így e-commerce (például webshopok, applikációk), lakossági hírközlési és banki tevékenységekről, vagy éppen utazási szolgáltatásokhoz kapcsolódó honlapok, terminálok, elektronikus könyvek és dedikált szoftverek gyártóiról. Természetesen ezen belül különböző megfelelési szintek lehetnek, így például egyes mikrovállalkozások kérhetnek könnyítést, hogy ne kelljen részletes dokumentációt készíteniük az akadálymentesítés kapcsán. Lényeges a szemléletváltás is: az akadálymentesítésre érdemes inkább úgy tekinteni, hogy egyenlő hozzáférést biztosítunk mindenki számára a digitális térben is” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers Group információ-technológiai cégcsoport, illetve az egyedi vállalati igényekre szabott képzéseket kínáló Stylers Academy ügyvezető-tulajdonosa.

Jön az új akadálymentességi törvény, hogyan tovább?

A felkészülés első lépéseként mindenképpen fontos megismerni a magyar jogszabályt, majd az irányelveket, melyek konkrét példákat is közölnek – így pontosan felmérhetjük, milyen előírásoknak kell megfelelni, mely elvárások vonatkoznak vállalkozásunkra. Miközben a meglévő digitális termékeink és szolgáltatásaink megfelelőségéről gondoskodunk, a megvalósuló fejlesztések mindegyikére érdemes alkalmazni az egyetemes tervezés elvét – erre hívják fel a figyelmet a megkérdezett szakértők a Stylers Group Protechtor tudásmegosztó sorozatának következő adásában. Ez azt jelenti, hogy a kezdetektől olyan digitális környezet kialakítására törekszünk, mely szem előtt tartja az érthetőség, érzékelhetőség, olvashatóság, robosztusság elveit. Így például gondoskodhatunk arról, hogy olyan forráskódot alkalmazzunk, ami képes együttműködni a felolvasó szoftverekkel vagy arról, hogy a felületünk alkalmas legyen a tartalom felnagyítására – ezen szempontok pedig minden tervezési folyamatban megjelennek.

Ha nem csupán a szabályoknak szeretnénk megfelelni, hanem valóban egyetemesen hozzáférthető digitális megoldásokat kínálni, minden ügyfélkörnek, már a kezdetektől be kell vonni az érintetteket, hiszen számos olyan felhasználói igény létezhet, melyre mi magunk nem is gondolunk. Az akadálymentességi projekteknél emellett különösen fontos lehet, hogy olyan menedzserre bízzuk annak vezetését, aki jól össze tudja kötni és hangolni a jogi szempontokat, a UX-oldalról érkező megoldásokat, a fejlesztői kihívásokat, mindemellett pontosan érti, milyen elvárásokkal érkeznek az érintett felhasználók.

Ne a büntetést kerüljük, inkább fejlesszünk tudatosan!

Habár a megfelelés célja nem lehet csupán a szankciók elkerülése, nem árt tudni, milyen következményekkel nézhetnek szembe azok a vállalkozások, melyek elmulasztják termékeik és szolgáltatásaik akadálymentesítését. Első körben a hatóságok csupán figyelmeztetik az érintetteket, de ha a konzultációkat követően továbbra is fennállnak a hiányosságok, érkezik a pénzbüntetés, amely az 500 millió forint feletti éves árbevételű cégeknél akár több 100 millió forint is lehet. Nem kizárt, hogy szükségessé válik az adott termék visszahívása is, amely óriási presztízsveszteséget jelenthet a vállalatnak, sőt, az érintett ügyfelek közérdekű kereset jogával élve perelhetnek is a konkrét esetek kapcsán. A tét több szempontból is nagy tehát, ezért érdemes vonatkozó képzésekkel és tudatos tervezéssel felkészülni a közelgő szabályozásra, illetve a speciális igényekkel rendelkező ügyfelek sikeres bevonzására is kiszolgálására.

„Ahogy látható, számos szempontot kell figyelembe venni az egyes projektek kapcsán, ha mindenki számára egyaránt hozzáférhető digitális megoldásokat szeretnénk kínálni. Sokat tehetünk annak érdekében, hogy a közreműködő kollégák szemléletmódbeli és technológiai szempontból is közös nevezőre kerüljenek, ha kapcsolódó képzéseket kínálunk nekik. A belső tréningek azért előnyösek, mert a szakemberek ezáltal is érezhetik a támogatást (nemcsak az elvárásokat) a menedzsment részéről, emellett az elsajátított ismeretek a vállalat mindsetjébe és közös tudásanyagába is beépülhetnek, ezekből pedig hosszabb távon is profitálhatunk. A Stylers Academy kapcsolódó tréningje már elérhető, és elsősorban termékmenedzsereknek, szenior fejlesztőknek, UX dizájnereknek és techcégek középvezetőinek ajánljuk” – teszi hozzá Gönczy Gábor.A Protechtor technológiai és üzleti tudásmegosztó sorozatának kapcsolódó adását szeptember 26-tól tekinthetik meg az érdeklődők, további hasznos tippekkel a digitális akadálymentesítésre és a törvényi megfelelésre vonatkozóan.