A változtatásokat egyhangúlag, 161 igen szavazattal fogadta el az Országgyűlés kedden.

Kevesebbszer vesznek mintát

A módosítás értelmében nem kell új DNS-profilt alkotni, ha az érintettnél a hatóság már rögzített két megfelelő mintát. Mivel eddig az ujj- és tenyérnyomathoz, valamint a DNS-mintához tartozó azonosító kódokat ügyhöz és nem emberhez kötötten kezelték, akkor is levették azokat, ha már szerepeltek a nyilvántartásban. A változtatással az előterjesztő igazságügyi tárca szerint 20-40 millió forint is megtakarítható, és csökken a kutatóintézetek leterheltsége.

Az ujj- és tenyérlenyomatok esetében megmarad a jelenlegi mintavételi eljárás, mivel ezek az életkorral vagy külső körülmények miatt változhatnak.

Az összes biometrikus adat megőrizhető a bűnügyi nyilvántartási rendszerben mindaddig, ameddig az érintett bűnügyi adatai is a nyilvántartásban szerepelnek, ami szintén növelheti a későbbi személyazonosítás hatékonyságát.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Az úgynevezett bérrabság gyakorlata elleni fellépést szolgálja olyan elektronikus berendezések rendszerbe állítása, amelyek segítségével elektronikus úton, rövid idő alatt ellenőrizhetővé válik az érintettek nyilvántartás szerinti ujjnyomata. A törvény 2016. január 1-jén lép hatályba.

Átszabnák az állami ellátások rendszerét

Intézkedési tervet kell kidolgoznia az emberi erőforrások miniszterének október végéig, hogy egyebek mellett az egészségügy, az oktatás, a szociális és gyermekvédelmi ellátás területén csökkenjenek az országon belüli területi különbségeket. A cél a meglévő közintézmények kapacitásának összehangolása, optimális kihasználása, a szolgáltatáshiányok csökkentése. Az erről szóló kormányhatározat a hétfői Magyar Közlönyben jelent meg.

A határozat szerint Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének október 31-ei határidővel ki kell dolgoznia a területi különbségek kiegyenlítését szolgáló intézkedési tervet az egészségügyi, köznevelési, felsőoktatási, szociális, gyermekvédelmi és társadalmi felzárkózási, ifjúság- és családügyi, gyermekek napközbeni ellátását célzó, továbbá kulturális szolgáltatásokra (közkönyvtárak, művelődési házak, színházak) vonatkozóan.

Össze kell fognia a minisztereknek
A fenti, humán közszolgáltatások területi kiegyenlítését elősegítendő Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek november 30-áig kell előterjesztést készítenie az általuk felügyelt közszolgáltatások területi differenciálását szolgáló intézkedésekről.

Mindezek alapján Balog Zoltánnak december végéig kell javaslatot tennie a kormány számára a humán közszolgáltatások területi kiegyenlítését szolgáló intézkedésekről.

A kormánynak is rá kell bólintania

Minderre azután kerülhet sor, hogy a kormány a területi különbségek csökkentése és a társadalmi felzárkózás elősegítése érdekében elfogadta a humán közszolgáltatások területi differenciálásáról szóló koncepciót. Ennek célja a helyi társadalmi szükségletekhez rugalmasan alkalmazható, célzott, az ágazatközi eszközrendszert biztosító új szolgáltatások bevezetése, a mennyiségi és minőségi kapacitások koncentrált biztosítása és a szolgáltatáshiányos térségek számának csökkentése.

Az ezeket a célkitűzéseket elősegítő kormányzati szintű beavatkozásokat Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek kell összehangolnia.

A területi különbségek csökkentésének illeszkednie kell az adott közszolgáltatás rendszerszintű átalakításához, illetve az átalakítás nem zárhatja ki a differenciálás lehetőségét. A felmerülő térségi szintű szolgáltatásszervezési feladatokat meglévő szervezetek feladatainak átalakításával kell ellátni, nem pedig új intézmények létrehozásával. A területileg kiegyensúlyozottabb hozzáférhetőséget, az egyenlő lehetőségek biztosítását fokozatosan kell elérni úgy, hogy a javulás már 2018-tól érzékelhető legyen – áll a kormányhatározatban.