Kételkedik az IMF-megállapodás megszületésében a GKI Gazdaságkutató Zrt., amely az év hátralévő részében folytatódó recesszióra számít Magyarországon, és úgy véli, az idei és különösen a jövő évi hiánycél eléréséhez további kiigazításokra lesz szükség.

Mivel a kormány deklaráltan nem kíván változtatni gazdaságpolitikáján, aligha születhet meg az IMF-fel a megállapodás, s nem lesz megteremthető az a befektetői bizalom sem, amely a gazdasági növekedés beindulásához szükséges beruházásokat fellendítené – írják. A kivitel a Mercedes fellendülő exportja ellenére alig gyorsul, a belföldi keresletben pedig nem várható javulás. A forint nyár folyamán kialakult erőssége is átmenetinek bizonyult – írja legfrissebb elemzésében a GKI.

A gazdaságkutató intézet úgy látja, hogy a nyár eleje óta ismét felerősödött a valós pénzügyi fedezet nélküli költekezésre, államosításra és árbefagyasztásra való hajlam. Ez rövidtávú népszerűségi célokat szolgál, miközben egyensúlyi és növekedési szempontból is problematikus. Nincs jele annak, hogy a kormány változtatni kívánna azon a kudarcos gazdaságpolitikán, amely idén a régióban legalacsonyabb növekedéshez és legmagasabb inflációhoz vezetett, s az államháztartási egyensúlyt – többek között az adósságfinanszírozás kiugróan magas kockázati felára miatt – csak ismétlődő megszorításokkal tudja kézben tartani. A GKI szerint az idei és különösen a jövő évi hiánycél eléréséhez további kiigazításokra lesz szükség.

Az elemzés rámutat, hogy a magyar gazdaság első félévi 1 százalékos zsugorodása lényegesen meghaladja az uniós országok 0,2 százalékos átlagát, a régióban pedig Csehország és Szlovénia kivételével a többi országban emelkedett a GDP. A jövőre nézve aggasztó, hogy a konjunkturális várakozások jellemzően romlóak Európa szerte. A kutatóintézet azzal számol, hogy az év egészében 1,5 százalékkal csökken a magyar GDP.

A magyar kivitel az első félévben mindössze 1 százalékkal emelkedett, ezen belül a járműipar exportja ugyan több mint 11 százalékkal nőtt, de a Mercedes beinduló termelése eddig nem tudta ellensúlyozni a többi exportáló termékei iránti többnyire lanyhuló keresletet. Pozitív képet mutatott az első félévben az élelmiszeripar, amelynek termelése 10 százalékkal bővült, azonban a GKI felhívja a figyelmet, hogy az idei termés – főleg kukoricából és más őszi betakarítású kultúrákból, ipari növényekből – az aszály miatt sokkal kisebb lesz a múlt évinél.

A GKI prognózisa szerint a reálkereset az idén – a közfoglalkoztatást figyelmen kívül hagyva – 2-2,5 százalékkal csökken, ezen belül a versenyszektorban csak 1,5 százalékkal.

Az éves átlagos infláció 2012-ben 5,5 százalék lesz a gazdaságkutató szerint.

Az alapkamat 25 bázispontos, 6,75 százalékra csökkentéséről az intézet úgy vélekedik: az EU-ban kiugróan magas és emelkedő magyar infláció, valamint a bizonytalan idei és jövő évi költségvetési helyzet ellenére megtett, a monetáris tanács külső tagjainak növekvő aktivitására utaló lépés erodálja az Magyar Nemzeti Bank iránti bizalmat.