Az ágazat legjelentősebb gondjaként említette az aszályt, kiemelve, hogy a klímaváltozás belföldi hatásainak enyhítésére a kormány gyors és hathatós intézkedéséket hozott. Ezek között említette a földalapú agrártámogatások kifizetésének előrehozását, ami 157 milliárd forintot tesz ki, az állatjóléti kifizetések forrásainak 10 milliárd forinttal történt megnövelését, és az így rendelkezésre álló 28 milliárd forint kifizetésének előrehozatalát.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány megtárgyalta az ország aszálystratégiáját, amelynek társadalmi vitája a jövő év tavaszára befejeződhet, és ezt követően indulhat a megvalósítása. Az elmúlt év fontos feladatai közé sorolta Fazekas Sándor a földtörvény elkészítését, a széleskörű társadalmi konzultációt követően. A jogszabály alapján földet Magyarországon csak helyben lakó földműves – mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozó ember – vásárolhat, illetve bérelhet. Ez – fogalmazott a miniszter – a legfontosabb lehetőség a magyar gazdatársadalom előtt 1.100 éve. Hozzátette: a készülő földtörvény kizárja a spekulációt is ezen a területen, akár bel-, akár külföldi spekulánsról legyen szó.

Elfogadta az Országgyűlés az agrárkamarai törvényt, amely felöleli a teljes ágazati gazdálkodói kört: szemben a korábbival most a kamara tagsága több százezer lesz. Az erős agrárkamara elemi érdeke az ágazatnak, mert nagymértékben segíti a versenyképességét – tette hozzá.

Fazekas Sándor beszámolt arról is, hogy a tárca átalakította a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) működését, és létrehozta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) annak érdekében, hogy az élelmiszerlánc ellenőrizhető legyen az elejétől a végéig, a termelők és a fogyasztók érdekében.

A tárcavezető fontosnak tartotta, hogy Magyarország az uniós Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformja során következetesen képviselje a nemzeti érdekeket, legfőbbképpen a finanszírozás területén.

Az eredmények közé sorolta, hogy mintegy ezer nyertes már van a földbérleti pályázatokon. Emellett elkészült a sertésstratégia, amely révén több mint 2 milliárd forintos többletforráshoz juthat az ágazat jövőre. A tárca dolgozik a 2 millió hektár osztatlan közös tulajdon rendbetételén is, amelynek mintegy negyede állami tulajdon – mondta.

Fazekas Sándor sikeresnek tartotta a magyar agárdiplomáciai tevékenységet, főként a keleti nyitást. Erre példaként hozta, hogy az Oroszországba irányuló agrárkivitel 20-30 százalékkal nőtt az utóbbi időben. Rendkívül kedvező véleménye szerint, hogy az ágazat jövő évi költségvetése összességében eléri a 834 milliárd forintot, 17 százalékkal többet az ideinél.

A képviselők nem vitatták a tárca erőfeszítéseit, de az ellenzéki képviselők közül Gőgös Zoltán (MSZP), a bizottság alelnöke ezeket kevésnek tartotta. Varga Géza (Jobbik) a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) működési anomáliára hívta fel a figyelmet. Szabó Rebeka (LMP) pedig arról érdeklődött, hogy az aszálystratégia miért csak jövőre készül el. A kormánypárti képviselők viszont dicsérték a miniszteri összegzést.

A miniszteri meghallgatást követően a testület a Hungarikum Bizottság két tagjának jelölésére tett javaslatot Lezsák Sándor (Fidesz) és Simicskó István (KDNP) országgyűlési képviselők személyében. Varga Géza (Jobbik) nem kapta meg a honatyák többségének támogatottságát a jelöléshez.