Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) pénteken közölt jelentése szerint a szociális kiadások – nyugdíj, egészségügy, munkanélküliség, család és gyermekek, lakhatás és társadalmi kirekesztettség – GDP-hez viszonyított aránya 2015-ben Franciaországban volt a legnagyobb, 34,0 százalék, míg Romániában és Lettországban a legalacsonyabb, 15-15 százalék.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]

Tavaly uniós szinten a szociális védelemre fordított pénzeknek alapvetően két forrása volt, 54 százalék származott társadalombiztosítási járulékokból, 43 százalék pedig a kormányok adóbevételeiből.

Az összes kiadásból 45,2 százalék jutott nyugdíjakra, 37,3 százalék egészségügyi ellátásra, 8,6 százalék családtámogatásra, 4,8 százalék munkanélküli segélyre és 4,1 százalék lakhatásra, illetve a társadalmi kirekesztettség elleni fellépésre.

Franciaország mellett az uniós átlag feletti mértékben költött 2015-ben a szociális védőhálóra Dánia és Finnország (32-32 százalék), Belgium, Hollandia Ausztria és Olaszország (egyaránt 30 százalék), Svédország (29,3 százalék) és Németország (29,2 százalék).

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Magyarország 2015-ben a GDP 20,2 százalékát, 2014-ben 19,9 százalékát, 2010-ben pedig 22,6 százalékát költötte szociális célokra. A tavalyelőtti arány a 18. helyre volt elég 27 uniós ország között. (A hiányzó Lengyelországról nincs adat.)

Az egy főre jutó szociális kiadások összege – az egyes országok közötti árszintkülönbségeket kiszűrő – vásárlóerő-egységben (PPS) mérve ugyancsak jelentős különbségeket mutat az egyes tagállamok között.

Luxembourg (15 ezer PPS) után Dánia (11,3 ezer PPS), valamint Ausztria és Hollandia (10-10 ezer PPS) lakosaira jut a legmagasabb összeg, míg a legszegényebb országokban, Romániában, Bulgáriában és Lettországban 3 ezer PPS alatt áll az egy főre jutó szociális kiadások összege. Magyarország Szlovákiával holtversenyben 4300 PPS-sel a huszadik helyre került.