A szakemberek Cunrui Huang vezetésével 1996 és 2004 közötti adatok alapján elemezték a szív- és érrendszeri halálozás és az évszakok, napok hőmérséklete közötti összefüggést. Figyelembe vették a páratartalom alakulását is.

Az eredményeket vitató szakértők rosszallják, hogy a kutatók csupán egyetlen – brisbane-i – meteorológiai állomáson mérték a hőmérsékletet, ezért az adatok általánosítása aligha lehetséges. Az viszont vitathatatlan, hogy a szív- és érbetegségek okozta halálozás statisztikailag jelentősen magasabbra – 50 százalékkal – emelkedett a nyári forróságban.

Azokon a napokon, amikor a hőmérséklet átlag tíz Celsius-fok volt, harmincan haltak meg szív- és érrendszeri betegség következtében Brisbane-ben. A 32 Celsius-foknál forróbb hőmérsékletű napokon átlag 45 ott lakó ember vesztette életét.

A tanulmányt a Circulation: Cardiovascular Quality and Outcomes szakfolyóirat közölte. A kutatók áttekintették azokat a tényezőket, amelyek szerepet játszhatnak a halálozás növekedésében hőség hatására. A meleg növeli a vér sűrűségét, különösen akkor, ha a beteg nem iszik eleget, főleg azokon a napokon, amikor sokat izzad és ezzel is folyadékot veszít.

A kánikula a szívet teljesítményének fokozására kényszeríti és a növekedő munka a szívizomzatot is megterheli. A vér sűrűségének növekedése a véralvadás valószínűségét ugyancsak megnöveli, ami fokozza a trombózis hajlamot.

A munkacsoport hangsúlyozza, hogy a mind gyakoribb elhízás tovább növeli meleg napokon a kockázatot, ezért többet kell tenni a súlytöbblet felrakódása ellen.