2024 november 09

Eszük ágában sincs milliárdokat fizetni a Brexitért

A The Sunday Telegraph című vasárnapi újság névtelenül nyilatkozó kormányforrásokra hivatkozva írt arról, Nagy-Britannia kész – most először számszerűsített – ajánlatot tenni, hogy ezáltal feloldja a tárgyalásokon kialakult patthelyzetet.

Biztosan nem szavaznak meg ilyesmit

Theresa May miniszterelnök hivatala azonban cáfolta az erről szóló híreket. Egybehangzó hétfői sajtójelentések szerint a kormányzó Konzervatív Párt képviselői világossá tették, hogy biztosan nem szavaznak meg a parlamentben ilyen törvényjavaslatot.

A The Times című lap ráadásul a kormányfőhöz közeli forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a hozzávetőleg 40 milliárd euró „messze meghaladja” azt az összeget, amely eddig felmerült vagy amelyet Theresa May hajlandó egyáltalán fontolóra venni.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Az ügy tovább növeli az Európai Unióból való brit kilépést övező bizonytalanságot, és vélemények szerint tükrözi a brit kormány soraiban mutatkozó mély ellentéteket is.

Lesz átmeneti időszak?

A 40 milliárd eurós vélt ajánlat mögött többen Philip Hammond pénzügyminisztert sejtik a konzervatívok soraiból. A The Sunday Telegraph ugyanis azt is írta, hogy az Egyesült Királyság ezért az összegért szélesebb körű megállapodást remél, amely kereskedelmi megállapodást is tartalmaz az Európai Unióval.

A pénzügyminiszter mindenképp szeretné elkerülni, hogy a brit EU-tagság a kilépési feltételek fokozatos életbe léptetésére szolgáló átmeneti időszak nélkül, sőt, akár úgy szűnne meg, hogy nem születik megállapodás az Európai Unióval.

A kabinet tagjai közül azonban Liam Fox külkereskedelmi miniszter és Boris Johnson külügyminiszter is elutasítja az átmeneti időszak gondolatát.

Ésszerűtlen ajánlatnak nevezték

Konzervatív képviselők felhívták a figyelmet arra: az ország európai uniós tagságáról tavaly tartott népszavazáson a többség részben épp azért voksolt a kilépésre, mert nem akarja, hogy évente „milliárdok folyjanak” Brüsszelbe. Egyes képviselők szerint a 40 milliárd eurós összeg ráadásul teljesen észszerűtlen, és jogilag semmi sem kötelezi az Egyesült Királyságot arra, hogy fizessen az EU-nak.

Konzervatív politikusok cáfolták a The Sunday Telegraph arról szóló értesülését is, hogy a szigetország jövőbeni kereskedelmi megállapodás reményében ajánlana pénzt. Szerintük ostobaság lenne ilyet tenni, hiszen az Európai Unió egyelőre nem állt elő építő jellegű javaslatokkal erre vonatkozóan.

Egyesülés követi majd a Brexitet?

Hosszabb távon a Brexit következménye lehet, hogy Észak-Írország egyesül Írországgal – vélekedett Gálik Zoltán egyetemi docens az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.

Észak-Írország – a sziget egyesítését pártoló – katolikus lakosságának alacsonya aránya miatt borítékolható, hogy ezt most nem szavaznák meg egy referendumon. A demográfiai viszonyok változása azonban növelheti a kiválás esélyét, ráadásul Nagy-Britannia kilépése az unióból e téren is új helyzetet teremt – mondta a szakértő.

Írország a szegény rokonból Európa leggyorsabban fejlődő országává vált, a Brexit ezen még nagyobbat dobott – jegyezte meg, felvetve, hogy az észak-írek vajon mennyire akarnak egy „leszakadó, gazdasági problémákkal küzdő” Egyesült Királyságban maradni.