Eszük ágában sincs milliárdokat fizetni a Brexitért
A The Sunday Telegraph című vasárnapi újság névtelenül nyilatkozó kormányforrásokra hivatkozva írt arról, Nagy-Britannia kész – most először számszerűsített – ajánlatot tenni, hogy ezáltal feloldja a tárgyalásokon kialakult patthelyzetet.
Biztosan nem szavaznak meg ilyesmit
Theresa May miniszterelnök hivatala azonban cáfolta az erről szóló híreket. Egybehangzó hétfői sajtójelentések szerint a kormányzó Konzervatív Párt képviselői világossá tették, hogy biztosan nem szavaznak meg a parlamentben ilyen törvényjavaslatot.
A The Times című lap ráadásul a kormányfőhöz közeli forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a hozzávetőleg 40 milliárd euró „messze meghaladja” azt az összeget, amely eddig felmerült vagy amelyet Theresa May hajlandó egyáltalán fontolóra venni.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az ügy tovább növeli az Európai Unióból való brit kilépést övező bizonytalanságot, és vélemények szerint tükrözi a brit kormány soraiban mutatkozó mély ellentéteket is.
Lesz átmeneti időszak?
A 40 milliárd eurós vélt ajánlat mögött többen Philip Hammond pénzügyminisztert sejtik a konzervatívok soraiból. A The Sunday Telegraph ugyanis azt is írta, hogy az Egyesült Királyság ezért az összegért szélesebb körű megállapodást remél, amely kereskedelmi megállapodást is tartalmaz az Európai Unióval.
A pénzügyminiszter mindenképp szeretné elkerülni, hogy a brit EU-tagság a kilépési feltételek fokozatos életbe léptetésére szolgáló átmeneti időszak nélkül, sőt, akár úgy szűnne meg, hogy nem születik megállapodás az Európai Unióval.
A kabinet tagjai közül azonban Liam Fox külkereskedelmi miniszter és Boris Johnson külügyminiszter is elutasítja az átmeneti időszak gondolatát.
Ésszerűtlen ajánlatnak nevezték
Konzervatív képviselők felhívták a figyelmet arra: az ország európai uniós tagságáról tavaly tartott népszavazáson a többség részben épp azért voksolt a kilépésre, mert nem akarja, hogy évente „milliárdok folyjanak” Brüsszelbe. Egyes képviselők szerint a 40 milliárd eurós összeg ráadásul teljesen észszerűtlen, és jogilag semmi sem kötelezi az Egyesült Királyságot arra, hogy fizessen az EU-nak.
Konzervatív politikusok cáfolták a The Sunday Telegraph arról szóló értesülését is, hogy a szigetország jövőbeni kereskedelmi megállapodás reményében ajánlana pénzt. Szerintük ostobaság lenne ilyet tenni, hiszen az Európai Unió egyelőre nem állt elő építő jellegű javaslatokkal erre vonatkozóan.
Egyesülés követi majd a Brexitet?
Hosszabb távon a Brexit következménye lehet, hogy Észak-Írország egyesül Írországgal – vélekedett Gálik Zoltán egyetemi docens az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.
Észak-Írország – a sziget egyesítését pártoló – katolikus lakosságának alacsonya aránya miatt borítékolható, hogy ezt most nem szavaznák meg egy referendumon. A demográfiai viszonyok változása azonban növelheti a kiválás esélyét, ráadásul Nagy-Britannia kilépése az unióból e téren is új helyzetet teremt – mondta a szakértő.
Írország a szegény rokonból Európa leggyorsabban fejlődő országává vált, a Brexit ezen még nagyobbat dobott – jegyezte meg, felvetve, hogy az észak-írek vajon mennyire akarnak egy „leszakadó, gazdasági problémákkal küzdő” Egyesült Királyságban maradni.