2024 május 23

Érvénytelen szavazatok dönthették el a török népszavazást

Egyenlőre házalnak a kérelmükkel

Böke egyelőre nem részletezte, hogy a lépésre pontosan mikor kerül sor. A CHP a múlt héten először a Legfőbb Választási Tanácshoz (YSK), majd a legfőbb közigazgatási bírósághoz fordult hasonló kérelemmel, miután a párt állítása szerint a YSK legalább 2,5 millió olyan borítékot és szavazócédulát érvényesnek fogadott el a voksok összesítésénél, amelyek nem voltak hivatali pecséttel ellátva és ez befolyásolhatta a népszavazás kimenetelét. Mindkét testület visszautasította a panaszokat.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”109″]

A CHP már korábban jelezte, hogy szükség esetén kész az alkotmánybírósághoz vagy akár az EJEB-hez fordulni a kérdésben. Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint az EJEB nem jogosult a népszavazás eredményének felülvizsgálatára és az ügy már le van zárva. Binali Yildirim török kormányfő pedig úgy látja, hogy „a CHP erőfeszítései feleslegesek”.

Százszázalékos feldolgozottság mellett, de nem hivatalos adatok szerint a szavazók 51,41 százaléka igennel, 48,59 százaléka nemmel voksolt az alkotmánymódosításra, amelynek révén megszűnik a miniszterelnöki tisztség, és a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállnak át. A két szavazótábor közötti voksok különbsége 1 millió 379 ezer 934. A részvétel 85,1 százalékos volt.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Törökország távolodik az uniótól

Bírálók úgy vélik, hogy a változtatás messzemenő hatalmat fog biztosítani Erdogannak, és az új alkotmány alig hagy meg valamit a demokrácia működéséhez szükséges intézményes fékekből és ellensúlyokból. Több vezető nyugat-európai politikus úgy látja, hogy a népszavazás lebonyolítása miatt, amely „nem felelt meg a nemzetközi normáknak”, Törökország eltávolodik az EU-tól.

Német politikusok az uniós csatlakozási tárgyalások leállítását szorgalmazták arra hivatkozva, hogy az egyre inkább tekintélyelvű Erdogan támogatása felér a demokratikus értékek elutasításával. A török vezetés szerint az új alaptörvény nagyobb stabilitást, biztonságot és jólétet teremt.