2024 július 16

Érdekességek a behajtási költségátalányhoz

A régi Polgári törvénykönyv (Ptk.) múlt év július 1-jétől, míg az új Ptk. ez év március 15-étől tartalmazta a 40 eurós behajtási költségátalányt.

Az elkönyvelés

A behajtási költségátalányt az, aki fizetni köteles, egyéb ráfordításként, míg aki kapja, az egyéb bevételként könyveli le – áll a közleményben.

A felek megállapodhatnak abban, hogy a jogosult lemond a költségátalány megfizetéséről, vagyis elengedi azt. Ekkor a kötelezett – aki fizeti az átalányt – a korábban előírt fizetési kötelezettségét a rendkívüli bevételekkel szemben kell, hogy kivezesse a könyvekből. A jogosultnak nincs könyvelési kötelezettsége tekintettel arra, hogy ő az eredeti követelését sem írta elő.

Annak sincs akadálya, hogy a felek ennél magasabb átalányban állapodjanak meg, viszont ha a szerződésben kizárják a fizetését, akkor a szerződés érvénytelen lesz.

A késedelembe esés

Az átalány a késedelembe esés napjától esedékes. Késedelmenként, és nem számlánként – bár optimális esetben e kettő egybeesik – követelhető az adóstól a behajtási költségátalány. Ha a szerződésben a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor a költségátalány annyi részlet után érvényesíthető, amennyi részlet megfizetésével az adós késedelembe esett.

A legalább 40 euró akkor is követelhető, ha a jogosultnak tételesen kimutatható behajtási költsége nem keletkezett.