A felvázolt és az IMF-nek tulajdonított követelés-listához képest a megállapodás megkötésekor bevállalt feltételeket nagy sikerként lehet majd eladni, ami azt mutatná, hogy a kormány megakadályozta a Valutaalapot a drasztikus feltételek Magyarországra erőltetésében. A megállapodással akár évi 400 milliárd forintot takaríthatna meg az ország hosszú távon, mivel sokkal kedvezőbb hozamszint alakulhatna ki a magyar kötvénypiacokon. Az Equilor szerint sikeres EU/IMF tárgyalások esetén, az inflációs nyomás ellenére az év végéig akár 6,25 százalékig csökkenhet az alapkamat, míg az euró árfolyama 280-290 forint között mozoghat.

A kockázatosabbnak ítélt piacok, így Magyarország is lélegzethez jutott a szeptember 12-én bejelentett újabb amerikai monetáris expanziós programnak köszönhetően, igaz emiatt viszont némileg csökkent a valószínűsége az idei EU/IMF megállapodásnak. A magyar devizakötvénypiacon a történtek hatására ugyanis jelentősen csökkent a hozamszint, és a bűvös 5%-ot is megközelítette. Mindez arra késztetheti a kormányt, hogy korábban kimerészkedjen a devizakötvények piacára, jóllehet ezt megelőzően többször hangsúlyozták, hogy IMF megállapodás előtt erre nem kerül sor. A magyar piac megítélésével kapcsolatban fontos tényező lesz a jövő évi költségvetésben tátongó lyuk, mely a munkahelyvédelmi akcióterv 300 milliárdos hatásával és a tranzakciós adóbevételből származó bevételek jelentős csökkentése nyomán keletkezett.

Jelen formájában kb. 600 milliárd forintos bizonytalan tételt tartalmaz a legfrissebb költségvetési tervezet. Ezek közé tartozik az IMF által ellenzett, de a költségvetésbe betervezett, a Magyar Nemzeti Bankra kiterjesztett tranzakciós adóból származó 116 milliárd forint, az adóbeszedés hatékonyságából 160 milliárd forint, a túlzónak tűnő jövő évre kalkulált 100 milliárd forintos kamatkiadás csökkenés, az elektronikus útdíjból beszedni tervezett 75 milliárdos tétel, valamint az alapvető élelmiszerek esetében tervezett 60 milliárd forintos ÁFA csökkentés. Emellett jelentős kockázat övezi a mintegy 400 milliárd forintra tervezett önkormányzati támogatáscsökkentést, amit a feladatok központi átvételével indokol a kormány. Emellett az is további kiigazítási igényt jelenthet, hogy a kormány idén 0,1%-os, jövőre pedig 1,6%-os GDP növekedéssel számol, mely a legoptimistább a piacon.

Ezzel szemben az Equilor Befektetési Zrt. elemzői 0,8%-os recessziót várnak idénre és mindössze 0,9%-os növekedést jövőre, mely összesen közel 1,6%-kal alacsonyabb GDP bázist eredményez a hiány számításához. Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban még mindig nincs hivatalos kormányzati álláspont, de az tudható, hogy a költségvetési terv átalakítására készül a kormány. A bevételi és kiadás oldal közötti lyuk betömésére Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője inkább bevétel oldali intézkedésekre számít, hiszen a radikális kiadáscsökkentő lépések egyre inkább tabunak számítanak a kormányzatnál.

Az Equilor Befektetési Zrt. makrogazdasági előrejelzései