A Tőzsdefórum annak kapcsán kérdezte elemzők véleményét, hogy igaznak bizonyult a Reuters szerda délutáni értesülése: időlegesen felfüggeszti az Európai Központi Bank egyes görög bankok felé a monetáris finanszírozást.

Gabler Gergely: egyik politikai mozgalomnak sem állhat érdekében Görögország kilépése

Az EKB tegnap közleményében jelezte, hogy a végső hitelező szerepét a görög központi bankra hárítja, amíg a kérdéses bankok nem zárták sikerrel feltőkésítésüket – fogalmazott GablerGergely, az Equilor senior elemzője, hozzátéve: Mario Draghi elnök elmondta, nem tesznek engedményt Görögországnak csak azért a legfontosabb feltételekben, hogy az ország mindenáron az eurózónában maradhasson. Azt azonban hozzátette, hogy az EKB erősen preferálja, hogy Görögország is megtartsa a közös fizetőeszközt.

Eközben Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap elnöke arról beszélt – folytatta -, hogy rendkívül drága és bonyolult lenne, ha Görögország elhagyná az euróövezetet, és úgy tűnik, hogy ez nem áll a lakosság érdekében sem. Hozzátette azonban, hogy az IMF fel kell készüljön technikailag az ország esetleges kilépésére.

Mi továbbra is úgy gondoljuk – hangsúlyozta -, hogy Görögország meg fogja tartani euróövezeti tagságát, ugyanis a kilépés sem technikailag, sem jogilag nincs előkészítve. Az új fizetőeszköz bevezetésének nehézségei, illetve várható erős leértékelődése súlyos problémákat okozna mind a pénzügyi közvetítő rendszernek, mind a reálgazdaságnak. Az átállás elhúzódó időszaka alatt a görög gazdaság, a jelenleginél sokkal súlyosabb, két számjegyű recesszióba kerülhet, így ez nem állhat érdekében egyik politikai mozgalomnak sem.

Samu János: nincs értelme külön görög forgatókönyvet írni – a spanyol-olasz szcenáriót is rendezni kell

A piacok szerdán átmenetileg meginogtak a hírre, de csütörtök délelőtt már nem ez volt a téma – hangsúlyozta Samu János, a Concorde elemzője, hozzátéve: a görög sztori szempontjából azt üzeni Draghi lépése, hogy az EKB nem hajlandó külön kezelni Athén ügyét, s nem kíván túlnyújtózkodni azokon a jogszabályi kereteken, amelyek a likviditási problémák kezelésére általánosan adottak.

Az „eddig és ne tovább” üzenettel nyilvánvalóan nyomást gyakorol az Európai Központi Bank és ezáltal az Európai Unió is a görög választókra, hogy megérezzenek valamit abból, milyen következményekkel járna, ha az egy hónap múlva esedékes választásokon nem az uniópárti erők győznek.

Arra a kérdésre, hogy vajon vannak-e forgatókönyvek a görögök eurózónából való távozására, azt válaszolta: szakértői szinten már évekkel ezelőtt felmerült ez a lehetőség, vagyis a szakirodalom adott, ráadásul a görög csőd lehetőséget teremtett arra, hogy az EKB is felkészülhessen egy esetleges kilépési eseményre. Fontos kérdés ugyanakkor, hogy milyen következményekkel járna egy újabb tabufeszegetés. Mi történik, ha a csőd tabu után a kilépési tabu is megdől? Vajon mi lesz a spanyolokkal, s különösen az olaszokkal? Nélkülük azért elég nehéz elképzelni a zónát. A görög kilépésre készülő forgatókönyveknek tehát csak akkor van értelműk, ha a spanyol és olasz szcenáriót megnyugtatóan rendezni tudják – mondta végül.