Mindez a folyamatos politikai zűrzavar, és az országszerte a kormányellenes tüntetők és a helyi biztonsági erők közötti véres összecsapások, valamint a legfőbb ügyész által a vezető üzleti nagytőkésekre kimondott utazási tilalom miatt. Kedden a tőzsde 770 millió dolláros veszteségek könyvelt el, míg előző nap 1,07 milliárd dollárt vesztett az országban jelenleg uralkodó felfordulás és a legfőbb ügyészség által a milliárdos és üzleti nagytőkés Onsi Sawiris-re, az Orascom Építőipari Vállalatcsoport (OCI) alapítójára és fiára, Nassef Sawiris-re, az OCI elnökére adócsalás gyanúja miatt kirótt utazási tilalom következtében.
Egyiptomi pénzügyi szakértők véleménye szerint a Sawiris család tagjaira kirótt utazási tilalom, akiknek vállalatai az egyiptomi tőzsde vezető jegyzett cégeit képviselik, pánikot keltett az arab és külföldi üzletemberek körében és arra ösztönözte őket, hogy tömeges méretekben kínálják eladásra e cégek részvényeit az egyiptomi értékpapír-piacon. „A legfőbb ügyész döntése a Sawiris család tagjaira kirótt utazási tilalomról, és figyelőlistára helyezésükről döntő kiváltó oka volt a részvénypiaci veszteségeknek, mert félelmet keltett az üzletemberek körében azt illetően, hogy az állam milyen mechanizmust alkalmaz a befektetési és üzleti viták kezelésére” közölte a Xinhua hírügynökséggel Mohsen Adel pénzügyi szakértő, aki egyúttal az Egyiptomi Pénzügyi és Befektetési Tanulmányok Egyesületének elnöke is.
Adel hozzátette, hogy a külföldi tőzsdei kereskedők, különösen a külföldi üzletemberek, attól tartanak, hogy a kormány tovább folytatja ezt a politikát az üzletemberekkel szemben, „meredek zuhanást okozva az egyiptomi tőzsde (EGX) 30-as indexében, amelyre nagy hatással vannak a külföldi befektetők birtokában lévő részvények.” A szakértő elmondta a Xinhua hírügynökségnek, hogy az ügyészség utazási tilalomra vonatkozó döntése mellett további három oka volt a tőzsdepiaci jelentős vesztségeknek.
„Az első az üzletemberek aggodalma Egyiptom áttekinthetetlen politikai és gazdasági helyzete miatt. A második az, hogy túlzott mértékű likviditáshiány van a tőzsdén belül. A harmadik ok az, hogy az egyiptomi kormány, amely különadókat szándékozik kivetni a tőzsdei kereskedésre, nyomást gyakorol az üzletemberekre.” – jegyezte meg Adel. Adel úgy véli, a folyamatos pénzügyi probléma megoldása „nagyon világos”, de „azonnal” végre kell hajtani. Azt javasolta, hogy a kormány keressen „nem-bírói mechanizmust” az üzletemberekkel és befektetőkkel fennálló viták rendezésére, hogy garantálja mindkét fél jogait anélkül, hogy elriasztaná az üzletembereket. Azt is megjegyezte, hogy a politikai válság megoldása a probléma megoldásához szükséges második tényező.
Ibrahim Abdullah, az al-Azhar Egyetem és a Kairói Amerikai Egyetem közgazdaság professzora visszhangozta Adel véleményét, miszerint a Sawiris család tagjaira kirótt utazási tilalom megrémítette az üzletembereket és fő oka volt az egyiptomi tőzsde jelenlegi veszteségeinek. „A Sawiris család tagjainak négy vállalata vezető szerepet játszik az egyiptomi tőzsdén, amely olyan, mint egy üvegház, amelyre a legapróbb repedés is káros lehet.” – mondta Abdullah.
Abdullah azzal érvelt, hogy az üzleti élet milliárdos nagytőkései elleni jogi eljárás arra késztette a többi üzletembert, különösen az arab és külföldi befektetőket, hogy „bizonytalannak” érezzék saját helyzetüket az egyiptomi piacon, ami arra ösztönzi őket, hogy a lehető legtöbb részvénytől szabaduljanak meg, és ezzel a vezető részvények recesszióját okozzák. „Egyedül a Sawiris család Orascom Építőipari Vállalatcsoport részvényeinek értéke 75%-kal csökkent,” jegyezte meg Abdullah, és arra figyelmeztetett, hogy a befektetők elleni ilyesfajta jogi eljárások csak súlyosbítják az ország gazdasági válságát.
Nemrég megjelent tanulmányok azt jelzik, hogy csak olaj a tűzre, hogy az előző rendszert megbuktató 2011-es zavargások kezdete óta 4 500 gyár zárat be kapuit Egyiptomban, ami további visszaesést okozott az ország már amúgy is gyengélkedő gazdaságának. „Valójában 4 750 gyár függesztette fel működését. Egyes üzemek csupán 30%-ra csökkentették a foglalkoztatottak létszámát és csak egy futószalagon folyik a termelés a három vagy négy helyett.” – panaszolta Abdullah. Kijelentette, hogy a gyárbezárások a helyi termelés és az export csökkenését okozták, és csökkentették az állampolgárok vásárlóerejét is.
Abdullah ugyancsak ellenvetését fejezte ki a reformprogram részeként a növekvő költségvetési hiány – ami, ha a zűrzavaros helyzet folytatódik, a pénzügyi év végére a várakozások szerint elérheti a 27 – 30 milliárd dollárt – mérséklésére irányuló, az adóemelést célzó kormányzati politikával is. „Minél több adót vet ki a kormány, annál több adózó folyamodik adóelkerüléshez,” figyelmeztetett Abdullah, aki azt sürgeti, hogy a kormány tegye az üzletemberek számára megfizethetővé az adó mértékét, hogy olyan bevételi forrást teremtsen, ami hozzájárulhatna a költségvetési hiány pótlásához.
A „nyilvánosságra hozatal és megbékélés” képezi az Abdullah által javasolt politikát a gazdasági válságból való kilábalás egyik módszereként. Hangsúlyozta, hogy ha az állampolgárok bíznak a kormány által nyilvánosságra hozott tájékoztatásban, jelentésekben és nyilatkozatokban, akkor együtt fognak működni és készek lesznek összefogni az ország gazdaságának megmentése érdekében. „A kiadások ésszerűsítése és a források bővítése képezi azokat az alapvető eljárásokat, amelyeket végre kell hajtani a költségvetési hiány problémájának megoldására,” jelentette ki Abdullah.
Egyiptom jelenleg pénzügyi nehézséggel küzd két év politikai káoszt és zűrzavart követően, amely hatalmas mértékben kihat az ország gazdaságára. A súlyos költségvetési hiány mellett az ország riasztó mértékű külföldi deviza-tartalék csökkenéssel szembesül, ami a 2011-es 36 milliárd dollárról február végére kb. 13,508 milliárd dollárra zsugorodott, az Egyiptomi Központi Bank (CBE) legutóbbi jelentése szerint.
