Arra a kérdésre, hogy vajon a szervezeti hierarchiában való előrejutás vagy az új ismeretek elsajátítása közül melyiket választanák, a magyar válaszadók túlnyomó többsége (78%) az új ismeretek mellett tette le a voksát – a legmagasabb arányt Dániában mérték (87%), ezután következik Olaszország (84%), Norvégia (82%) majd Svédország (81%).

Csökken a munkáltatókkal szembeni lojalitás

Mindezek mellett a munkavállalók lojalitása jelenlegi munkaadójuk iránt enyhe csökkenést mutat az előző évhez képest; a válaszadók kevesebb mint egyharmada (31%) állítja, hogy „teljes mértékben elkötelezett” jelenlegi munkaadója iránt.

Ahogy a szakember látja

A Magyarországon már 10 éve jelenlévő Kelly Services Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Jónás Anikó, az alábbiakban foglalta össze véleményét a felmérés eredményeiről: „A munkavállalók kiemelt jelentőséget tulajdonítanak az új ismeretek elsajátításának, és tisztában vannak azzal, milyen fontossággal bír a tudás állásuk jövőbeni biztonsága és karrierjük alakulása szempontjából.

Sok munkáltató gyakran előléptetéssel jutalmazza dolgozóit, melyet nem minden esetben kísérnek olyan intézkedések, amelyek biztosítanák, hogy a munkavállalók megfelelő ismeretekkel, készségekkel rendelkezzenek a jövőre nézve. Vélhetően hatékonyabb lenne olyan képzésbe és szakmai fejlesztésbe fektetni, amelynek révén a versenyképességnek a gyorsan változó gazdaságban való fenntartásához szükséges ismeretek szerezhetők.

A tehetség fejlesztésének kulcseleme annak biztosítása, hogy a munkavállalók tisztában legyenek azzal, hogyan zajlik ismereteik, készségeik fejlesztése a jövőbeli célok érdekében, ezért a munkáltatók és munkavállalók közötti strukturált karrierbeszélgetések elengedhetetlenek a tehetséges munkavállalók hatékony menedzseléséhez.  A karrierbeszélgetések ideális esetben az átgondolt karriermenedzsment szerves és rutinszerű részét képezik, gyakran azonban mégsem kerül rájuk sor.”

Az EMEA régió munkavállalóinak 26%-a és az APAC államok dolgozóinak mindössze  29%-a vallotta magát „teljes mértékben elkötelezettnek” 2014-ben,  Magyarországon ez az arány mindössze 10%, mely szintén csökkenést mutat a tavaly mért 14%-hoz képest.

Tudásvágy mindenek előtt

A felmérés egyik kifejezetten érdekes megállapítása az, hogy az új ismeretek elsajátításának az előléptetés elé rangsorolása nem korlátozódik a speciális szaktudással, felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező – az ún. professional/technical (P/T) kategóriába tartozó – munkavállalókra, akiktől általában elvárható, hogy ismereteik bővítését, fejlesztését tartsák fontosabbnak.

Nemzetközi összesítésben a munkavállalók 38%-a nyilatkozta, hogy részt vett karrierfejlesztési beszélgetésen az elmúlt egy évben. Az APAC államokban lényegesen több dolgozó (50%) vett részt karrierfejlesztési beszélgetésen, mint az EMEA régióban (41%). Magyarországon a megkérdezettek 18%-a vett rész strukturált karrierbeszélgetésen.

Karrierbeszélgetés? Ugyan már…

A munkavállalók részéről némi cinizmus is megfigyelhető ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy mennyit érnek a karrierfejlesztési beszélgetések a karrier előmozdítása szempontjából. Nemzetközi összesítésben a munkahelyi karrierfejlesztési beszélgetésen részt vett 38%-nyi dolgozó mindössze fele (48%) értett egyet azzal, hogy a beszélgetés hasznos volt jövőbeni előrejutási lehetőségek tekintetében.

Az eredmények erős regionális szóródást mutatnak. Az APAC államokban lényegesen több munkavállaló (57%) vélte úgy, hogy e beszélgetések segítségükre voltak jövőbeni előrejutási lehetőségek szempontjából, mint az EMEA régióban (42%), Magyarországon a megkérdezettek 44%-a tartotta hasznosnak az ilyen típusú elbeszélgetéseket.