2024 június 18

Ellenáll a kormány az önállósodási kísérleteknek

A kérdés annál is inkább időszerű, mivel az ominózus választást azok a pártok nyerték, amelyek a Spanyolországtól elszakadás, az önállóság hívei. A parlamenti választásokat az Együtt az igenért (a Junts pel Sí) szövetség nyerte, amely valójában a legerősebb erő az elszakadást, a katalán önállóságot óhajtó politikai erők között. Majdnem negyven százalékot szereztek a voksoláson, ami miatt egyértelműen szövetséges, koalíciós partner után kell nézniük.

Katalónia fő politikai erői függetlenséget akarnak

A százharmincöt tagú parlamentbe tíz képviselőt juttathat a Népi Egység (a CUP), amely egy radikális baloldali mozgalom. Szóba jöhet esetleges koalíciós partnerként is, a CUP azonban a választások előtt és az eredmények ismerete után is jelezte fenntartásait.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A helyzet összetett, hiszen a választásokon a második, s ezzel húsz parlamenti képviselői helyet ért el a függetlenséget ellenző Ciutadans pártformáció. A szocialista párt tizenhat mandátumot, a baloldali ,,Katalónia, igen lehetséges” (Catalunya Sí que es Pot) és a katalán PP egyaránt tizenegy képviselőt küldhetnek a katalán törvényhozásba.

Bármennyire is egyértelműnek látszik, az elszakadás ügyében meglehetősen összetett a helyzet. Az egyik dolog, hogy bár a katalán parlamentbe jutott képviselők között fölénybe kerültek az elszakadást pártolók, az összes szavazó között azonban a kiválást ellenzők vannak többségben. Így egy esetleges népszavazás esetén egyáltalán nem biztos, hogy az önálló Katalóniát akarók győznének. És akkor még ott van Spanyolország, ahol érthetően többségben vannak a katalán országrész elszakadását ellenzők.

A központi kormány az alkotmányra hivatkozik

A spanyol országos politikai vezetők többsége is ellenzi a kiválást, s mindent megtettek és tesznek, hogy a törvény erejével, az alkotmányra hivatkozva meggátolják a szeparatista törekvéseket. A madridi központi kormány ki is nyilvánította ezt a véleményét: semmi szín alatt nem járulnak hozzá Katalónia elszakadásához. A kormány az alkotmányban rögzített spanyol egységre hivatkozik. Ezzel a hivatkozással sikerült 2014-ben meghiúsítania a katalánok népszavazási kezdeményezését az elszakadás ügyében.

Az országrész elszakadási törekvése nem meglepő, immár hosszú évek óta köztudott. Barcelona és a tartomány a magyar emberek előtt is jól ismert, ha másról nem, kiváló turisztikai kínálatáról. Aki ott járt számos településen nem egy erkélyen láthatta a kilógatott feliratot: Catalonia is not Spain.

A tartomány kiválását akarók azonban nem csupán a közismert katalán önérzet miatt óhajtják az önállóságot. Szerintük hátrányok érik őket országos ügyekben, ami azért is indokolt kérdés, mivel számítások szerint Katalónia többet fizet be a központi büdzsébe, mint amennyit visszakap belőle.

Komoly gazdasági erőt képvisel a tartomány

A katalán gazdasági szakértők azzal érvelnek, hogy szerintük tartományuk nyolc százalékkal több adót küld Madridba, mint amennyit visszakap belőle. Az is a tények közé tartozik, hogy a katalán gazdaság sokkal erősebb sok már spanyol régióhoz képest. Az ország mintegy évi kétszázmilliárd eurós gazdasággal rendelkezik. A lakossága Spanyolország népességének tizenhat százaléka, miközben az országos GDP egynegyedét produkálják. Olyan nagyvállatok működnek a tartományban a többi között mint a Volkswagen és az Alstom AG.

Az elszakadás pártiak szerint Katalónia fejlődését jelentősen segítené, ha önállóan, függetlenül Spanyolországtól létezne tovább.