Bár az ingatlan megvásárlásához a válaszadók csaknem kétharmada hitelt vesz fel, a hitel kiválasztására mindössze pár napot fordítanak. Sokan ráadásul csak egyetlen bank ajánlatát veszik figyelembe, holott az ingatlan kiválasztására a válaszadók kétharmada hónapokat szán, amely alatt a legtöbben 4 vagy több ingatlant is megnéznek.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A Budapest Bank legfrissebb kutatásában 25 és 59 év közötti ingatlantulajdonosokat kérdezett a szülői házból való elköltözésről, a mobilitási kedvről, illetve az első és jelenlegi saját tulajdonú otthonuk megvásárlásának körülményeiről, ide értve annak kiválasztását és a finanszírozását is.
Mint kiderült, a megkérdezettek átlagosan 23 évesen költöztek el a szüleiktől, az első saját ingatlanukhoz pedig jellemzően 27 éves korukban jutottak hozzá. Az esetek több mint harmadában (40 százalék) már a családi fészekből történő elköltözés évében meglett a saját tulajdonú otthon, a többiek viszont átlagosan 8 évet vártak erre.
Az első saját tulajdonú ingatlan minden második válaszadónál (51 százalék) családi ház volt, 25 százalékuk panellakásba, 24 százalékuk pedig egyéb társasházi típusú lakásba költözött. Az ingatlanokat 69 százalékuk vásárolta, 17 százalékuk pedig inkább az építkezést választotta. Az első új otthonba a megkérdezettek 77 százaléka párjával vagy házastársával együtt költözött be.
Nem szívesen költözködnek a magyarok
Amennyiben a megkérdezettek jelenlegi ingatlanát nézzük, a családi házban élők aránya 58 százalékra nőtt, a panellakást otthonként választók aránya pedig 17 százalékra mérséklődik – tehát elsősorban a panellakások tulajdonosai mozdultak a családi házak irányába.
A magyarok továbbra sem túl mobilisak: 65 százalékuk jelenleg is az első teljesen vagy részben saját tulajdonú ingatlanában él. A válaszadók csupán harmada (35 százalék) költözött kétszer vagy annál többször saját tulajdonú ingatlanba, de ők sem túl sűrűn teszik ezt: átlagosan 9 évente kerül sor költözésre.
Ráadásul nem is szívesen mennek messzire, hiszen a többször költözők 57 százalékának az összes eddigi ingatlana ugyanazon a településen belül volt. Az esetek több mint felében (54 százalék) nagyobb otthonra volt szükség, 27 százaléknál családi okok álltak a költözés hátterében, és mindössze minden tízedik (11 százalék) költözött a munkahelye miatt.
Meglátni és megszeretni
Az ingatlanvásárlás fontos ügy: a válaszadók 83 százaléka maga is részt vett jelenlegi lakása keresésében, 96 százalékuk pedig a végső döntés meghozatalának is aktív részese volt. Ugyanakkor a döntést a legtöbb esetben nem egyedül, hanem családtagjaival együtt hozták meg, mindössze a válaszadók 17 százaléka mondta ki a végső szót egyedül.
Az ingatlant keresők fele (51 százalék) elsősorban ingatlan- és apróhirdetési portálokon tájékozódott, 34 százalékuk ingatlanközvetítők, egyharmaduk pedig a rokonok és ismerősök ajánlását is figyelembe vette. Érdekesség, hogy a közösségi médiát erre mindössze 8 százalékuk veszi igénybe.
Hónapokig keressük a megfelelőt
A válaszadók több mint kétharmada maximum 3 hónapig keresett új ingatlant, harmaduknak (30 százalék) ehhez egy hónapnál is rövidebb időre volt szüksége, 17 százalékuk keresett csak fél éven túl. A legtöbben (63 százalék) 4 vagy több ingatlant is megnéznek, de a válaszadók ötöde (19 százalék) rögtön az első megtekintett ingatlant megvette.
A kiválasztásnál nem meglepő módon a legtöbben anyagi tényezőket vesznek figyelembe (66 százalék az ingatlan árát, 40 százalék pedig a rendelkezésére álló pénzösszeget), de az ingatlan elhelyezkedése (52 százalék) és állapota (43 százalék%) is fontos szempont. Azt azonban, hogy új vagy használt lakásról van-e szó, mindössze a megkérdezettek 5 százaléka veszi tekintetbe.
A keresés megkezdésekor a válaszadók négyötödének (81 százalék) van tervezett összeg a fejében, kétharmaduknak (68 százalék) pedig nagyjából sikerült is magát ehhez az összeghez tartania a vásárláskor. Az előzetes költségtervvel rendelkezők harmada (28 százalék) azonban végül többet költött. 50 százalékuk esetében a felújítás és berendezés került többe, 30 százalék említette, hogy az ingatlanok ára is magasabb volt a vártnál, 27 százaléknak pedig egyszerűen annyira megtetszett az ingatlan, hogy hajlandó volt azért magasabb árat is kifizetni, mint amit korábban tervezett.
Néhány nap alatt döntünk a hitelről
Akár túllépjük a keretet, akár nem, az ingatlanvásárlás pénzügyi oldalát nem kerülhetjük meg, így érdekes kérdés, miből is vesznek ingatlant a magyar lakástulajdonosok. A válaszadók 58 százaléka vett fel hitelt, 47 százalék a megtakarítását, 33 százalékuk pedig az előző lakása árát is felhasználta ehhez.
Ha a lakáshitel kiválasztására kerül a sor, a megkérdezettek többsége (78 százalék) a bankoknál tájékozódik, 73 százalékuk pedig személyesen is bemegy ezért a bankfiókba, nem elégszik meg a pénzintézet honlapjával.
Bár az ingatlan kiválasztására a válaszadók kétharmada (67 százalék) több hetet, akár több hónapot is szán, amely alatt több ingatlant is megnéznek, az ingatlan finanszírozásáról való döntésre ennél aránytalanul kevesebb energiát fordítanak: a lakásvásárlást hitelből finanszírozók 38 százaléka mindössze egyetlen bank ajánlatát vette figyelembe, és a hitel kiválasztására legfeljebb néhány napot (36 százalék) vagy egy hetet (23 százalék) szánt. Mindez annak fényében elgondolkodtató, hogy a legtöbb esetben egy-két évtizedes elköteleződésről van szó, ráadásul a megfelelő hitel kiválasztásával akár milliókat is spórolhatnának.
Évtizedik hatással lesz az életünkre
„A hitelfelvétel mindig komoly döntés, amely az ügyfelek életének következő tíz-húsz évére hatással lesz. Jelzáloghitel termékeink fejlesztésekor a Budapest Banknál fokozottan figyelünk ügyfeleink igényeire és a szakértő tájékoztatásra, hogy nyugodtabban vághassanak bele lakáscéljaik megvalósításába” – mondta el Fatér Gyula, a Budapest Bank lakossági üzletágvezetője.
„A kutatásunk szerint a hitel kiválasztásakor a havi törlesztőrészlet mellett a teljes visszafizetendő összeg, valamint a THM nagysága és a futamidő hossza is fontos szempontnak számít, ezért olyan jelzálogkonstrukciót alakítottunk ki ügyfeleink számára, amely lehetővé teszi, hogy a futamidő hosszát, ezzel együtt a teljes visszafizetendő összeget és a THM-et is csökkentsék a számlájukra érkező jövedelem és biztonsági tartalék segítségével.”
Ez az újdonság lényege
Ezen elvárásoknak felel meg a Budapest Bank Egyenlítő konstrukciója, amelynél a bank a fizetési számlán elhelyezett pénzösszeg után napi szinten hitel-kamatkedvezményt számol el. A kamatkedvezményt a bank félévente, ingyenes előtörlesztésként jóváírja, majd az így csökkentett tőketartozást változatlan törlesztőrészlet mellett újraütemezi. Ennek hatására csökken a futamidő, így az ügyfelek hamarabb visszafizethetik jelzáloghitelüket, mintha ugyanazt az összeget azonos feltételek mellett normál jelzálogkölcsönként vették volna fel.
Ha például valaki 5 millió forint kölcsönt vesz fel, és ha a hitelhez kapcsolódó fizetési számláján a futamidő végéig havonta 19.000 forintot helyez el az aktuális törlesztőrészleten felül, az Egyenlítő konstrukció által nyújtott kedvezmény hatására 35 hónappal csökken a futamidő, aminek következtében a teljes visszafizetendő hitelösszeg 1.102.366 forinttal lesz kevesebb, a THM mértéke pedig a normál, Egyenlítő hatás nélküli 4,4 százalékról, egyenlítő hatással számolt THM: 2,9 százalékra csökken!
