A Mol papírok nyitóára pénteken 16 090 forint volt, a bejelentést követően 15 805 forintra esett.

Hónapok óta feszült a helyzet, hiszen Hernádi Zsoltot megvádolták az Ivo Sanader elleni vesztegetési ügyben. A Mol és az INA között szeptember 18-án indultak a tárgyalások a két cég vitás kérdéseiről. Aznap Csányi Sándort – aki a Mol nevében tárgyalt – meghallgatta a horvát rendőrség. A horvát hatóságok Hernádi Zsoltot a Mol elnök-vezérigazgatóját is beidézték szeptember 25-ére.

A bíróság honlapján közzétett közlemény szerint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépést irányító horvát ügyészség (USKOK) javaslatára rendelték el az őrizetbe vételt, szökés veszélye miatt.

A közlemény szerint az USKOK nemzetközi jogsegély keretében kétszer kérte Hernádi Zsolt meghallgatását a magyar hatóságoktól, amelynek nem tettek eleget, arra hivatkozva, hogy magyar nemzeti érdekekről van szó. Ezt követően kérték, hogy kézbesítsenek gyanúsítotti idézést Hernádinak horvátországi meghallgatásra, aminek állításuk szerint a magyar hatóságok szintén nem tettek eleget. A kérést szeptemberben megismételték, és szeptember 25-re az USKOK beidézte Hernádi Zsoltot. A zágrábi megyei bíróság honlapján található közlemény szerint a magyar fél nemzeti érdekekre hivatkozva ismételten elutasította a kérvényt. Az idézést a magyar média is közzétette, valamint Csányi Sándort, a Mol igazgatóságának alelnökét is tájékoztatták róla, amikor szeptember 18-án Zágrábban a Mol és a horvát kormány közötti megbeszélésen vett részt.

A bíróság szerint az, hogy Hernádi Zsolt – annak ellenére, hogy tudja, Horvátországban nyomozás folyik ellene vesztegetés bűntettjének vádjával, valamint, hogy az USKOK kijelölte a kihallgatás időpontját is – nem szándékozik önkéntesen megjelenni és saját védelmében felszólalni a horvát hatóságok előtt, egyértelműen azt jelenti, hogy akadályozza a nyomozás folyamatát – áll a nyomozati fogság elrendelésének indoklásában.

Hernádi elérhetetlen

A Jutarnji List című zágrábi napilap szerint az USKOK azért kérvényezte a bíróságtól a vizsgálati fogság elrendelését, mert ezzel lehetővé válik, hogy európai és akár nemzetközi elfogatóparancsot adjanak ki ellene. A lap szerint a korrupció és szervezett bűnözés elleni fellépést irányító horvát ügyészség Hernádi elérhetetlensége és a magyar igazságszolgáltatási szervek folyamatos elutasítása miatt döntött úgy, hogy kéri a vizsgálati fogság elrendelését.

Magyarország jelenti a biztonságot

A Vecernji List című zágrábi napilap internetes oldalán azt írta, hogy a nemzetközi elfogatóparancs kiadását követően „Hernádi Magyarországon biztonságban lehet, mivel az ottani igazságszolgáltatási szervek nem akarják büntetőeljárás alá vonni, és nem is adják ki, de sehol máshol Európában nem lesz biztonságban”.

A Vecernji List úgy fogalmazott, hogy a zágrábi bíróság szerint Magyarországon nem fogják letartóztatni Hernádit akkor sem, ha európai elfogatóparancsot adnak ki ellene. Várhatóan továbbra is nemzeti érdekekre hivatkoznak majd. A Vecernji List cikke szerint a magyar szervek továbbá azt is felhozhatják indoknak, hogy Hernádi Zsolttal szemben lefolytatták a nyomozást, és minden gyanú alól felmentették. Zágrábban viszont úgy gondolják, hogy nem lehetett Hernádi ellen semmilyen vizsgálatot lefolytatni, mert minden bizonyíték az USKOK-nál van.

A Sanader-ügy

Hernádit azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA vállalat irányításában. Az úgynevezett Mol-INA-ügyben az USKOK 2011-ben rendelt el nyomozást Ivo Sanader és Hernádi Zsolt ellen.

A zágrábi megyei bíróság tavaly novemberben első fokon háborús nyerészkedésért, hivatali visszaélésért és vesztegetés bűntettének elkövetéséért – nem jogerősen – 10 év börtönre ítélte Ivo Sanader volt kormányfőt. Az egyik vádpont szerint Sanader a magyar Mol olajipari társaságtól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a Mol irányítói jogokat szerezzen az INA felett, a veszteséges gázüzletág kivételével.

A Mol korábban visszautasította a Sanader ellen született ítéletben foglaltakat, és közölte, soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, nem adott vesztegetési pénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait. A vállalat szerint az ügy kevésbé szól a Molról vagy az INA-ról, hanem sokkal inkább horvátországi politikai ügyről van szó.