Egyértelműen negatívan éltük meg, mégsem az volt a legrosszabb a vírushelyzetben, hogy nehezebben mozdulhattunk ki, ritkábban találkozhattunk a családtagokkal vagy barátokkal, illetve általában korlátozva éreztük a személyes szabadságunkat. Az NN Biztosító járványhelyzeti közérzetkutatásában a legtöbben, közel kétharmadnyian (64%) a bizonytalanságot említették, mint számukra megterhelő körülményt.

A válaszok tanúsága szerint a járvány időszakában a többségben egyértelműen felerősödtek az aggodalmak: borúsabbnak látták pénzügyi kilátásaikat, kevésbé érezték magukat biztonságban, többet és többen aggódtak a családjukért (főként a nők és a felsőfokú végzettségűek). A 24-59 évesek harmada (31%) nyilatkozott úgy, hogy gyakran nyomasztja a járvány gondolata, azt pedig a háromnegyedük (73%) erősítette meg, hogy legalább egy – anyagi, egészségügyi vagy társadalmi – szempontból aggasztják őt a pandémia lehetséges következményei.

Az általános bizonytalanságérzetben a legaggasztóbbnak az tűnt, hogy elveszíthetjük egy családtagunkat (53%), illetve egy újabb gazdasági válság következhet be (52%). Hasonlóan sokan aggódtak amiatt is, hogy hirtelen megromlik az egészségi állapotuk, vagy épp komoly anyagi problémákkal szembesülnek (50%), de sokak félelmeiben szerepelt az is, hogy elveszíthetik a munkájukat (48%). Ehhez kapcsolódóan sokan féltik családjukat attól, hogy ha velük magukkal történik valami, akkor a hozzátartozókra nagy anyagi terhek szakadnak (45%). Konkrétan a koronavírus kapcsán a megkérdezettek 44-43%-a fejezte ki aggodalmát, hogy a pandémia miatt meg kell változtatnia az életformáját, illetve jelentősen romolhat az életminősége.

A kutatás rávilágított olyan szorongásfaktorokra is, amelyek csak egy-egy társadalmi vagy korcsoportra jellemzőek. A 24-34 évesek között például a legtöbb (47%) fiatalnak azzal kapcsolatban erősödtek fel a félelmei, hogy nem fognak tudni saját lakáshoz jutni.

„A felmérésünk szerint a 35-45 évesek, vagyis a jellemzően épp a családalapításra fókuszáló korosztályban merült fel a legtöbb aggodalom, és ugyanez a generáció foglalkozik a leginkább olyan hosszú távú öngondoskodási lehetőségekkel, mint például egy életbiztosítás” – nyilatkozta Holló Bence, az idén 30 éves NN Biztosító elnök-vezérigazgatója. Hozzátette: „Biztosítóként a mi feladatunk, hogy megoldást nyújtsunk az általuk érzékelt kockázatokra. Ennek érdekében most kibővítettük és rugalmasabbá tettük a műtétek és kisebb sebészeti beavatkozások térítésére szóló kiegészítő biztosításunkat, hogy akár az egész család számára segítséget nyújtson szükség esetén. A biztosításban így például megtalálhatók a kifejezetten gyermekeknek szóló speciális kezelések is”.

A bizonytalan helyzet feloldási lehetőségei között a válaszokban visszatérően előtérbe kerültek a lakosság körében a megtakarítások, illetve a biztosítások. A megkérdezettek fele tervezi valamilyen rendszeres megtakarítás elindítását, 29 százalék pedig fontolgatja új megtakarítási vagy kockázati életbiztosítás kötését, hogy így készüljön fel a váratlan helyzetekre. A válság hatásait megtapasztalva az eddiginél jelentősebb rendszeres megtakarítást leginkább a fiatalabb korosztály tervez: a 24-34 évesek 29 százaléka készül a havonta megspórolt összeg növelésére, csaknem negyedük pedig újonnan kezdene rendszeres megtakarításba.