Vegyes a kép a lakáshitelpiacon. A koronavírus-okozta bizonytalanság ellenére márciusban évtizedes csúcsot döntöttek a hitelfelvevők, de azért a negyedéves és a hosszú távú adatokból az is látszik, hogy van tér az emelkedésre, elsősorban a lakáshitelfelvevők számában – derül ki az ingatlan.com-csoporthoz tartozó money.hu – hivatalos MNB- és KSH-statisztikákat feldolgozó – összefoglalójából. 

Rekord, pluszokkal, mínuszokkal

Kiugró hónapot zártak a lakáshitelesek márciusban, a bankok összesen 104 milliárd forint értékben kötöttek lakáshitel-szerződéseket, 100 milliárd forint feletti összegre nem volt példa Magyar Nemzeti Bank 2000 óta vezetett statisztikái szerint. Éves összevetésben az márciusi eredmény 20 százalékos növekedésnek felel meg, a 2019 márciusi értéket pedig 35 százalékkal haladja meg. Az eddigi legmagasabb – 2020 szeptemberében elért – havi összeget pedig 13 százalékkal múlja felül. Bár a március rekordot hozott, az idei első negyedéves számok elmaradnak az egy évvel korábbitól. Az év első három hónapjában a lakáshitel-szerződések összege meghaladta a 232 milliárd forintot, ami 4 százalékos csökkenést jelent 2020 azonos időszakához képest. 

Az összeg nő, a hitelesek száma nem

A money.hu szakértői szerint a márciusi kiugró eredmény részben annak köszönhető, hogy az év elején sok lakás-adásvétel történt a piacon, emellett vélhetően voltak olyan háztartások, amelyek a korábban elhalasztott hitelfelvételt most pótolták. Ugyanakkor összességében a koronavírus-járvány okozta bizonytalanság azért látszik, az első három hónap adatai alapján még van helye a növekedésnek. Sőt, a hosszabb távú adatok szerint is bőven van tér a fejlődésre. A folyósított lakáshitelek darabszáma ugyanis az elmúlt négy évben 104-111 ezer között mozgott, azaz nem volt növekedés. Közben a lakáshitel-állomány a lakáshitelek átlagos összegének emelkedése miatt növekedett. 2017-ben a folyósított lakáshitelek átlagösszege még 5,8 millió forint volt, majd fokozatos emelkedést követően 2020-ban már 8,8 millió forintot tett ki. A money.hu szakértői szerint ez arra utal, hogy sokan még tartanak a lakáshitel-felvételtől, erre a pandémia is ráerősíthetett. Pedig a lakáshitelek viszonylag olcsónak mondhatóak: az állami lakástámogatási rendszerben elérhető konstrukciók a támogatás miatt, de az alacsony kamatkörnyezetnek köszönhetően a piaci alapú lakáshitelek is jó alternatívát nyújtanak az érintetteknek. 

A nemzetközi összevetésből is látszik, hogy a magyarországi lakáshitelpiacra ráfér a növekedés, miközben Magyarországon 10 százalék alatti a GDP-arányos lakáshitel-állomány, ugyanez a mutató a régiós országokban 20 százalék feletti.