Vannak, akik szerint az oltásoknak több hátránya van, mint előnye, mégis, az aktuális problémának, a koronavírus-járványnak hatékony ellenszereként tekintenek a vakcinára. Náluk is többen vannak azok, akik elutasítják a Covid-oltást, annak ellenére, hogy a védőoltásokról általánosságban jó véleménnyel vannak. Az eredmények kiértékelésekor egyesítettük a négy országban kapott adatokat annak érdekében, hogy az így kapott 4000 fős mintában pontosabban tudjuk az összefüggéseket megfigyelni.

A védőoltásokkal kapcsolatos általános attitűdöket a következő állítással való egyetértéssel vagy egyet nem értéssel mértük: „A védőoltások több bajt okoznak, mint amennyi hasznot hajtanak.” Emellé tettük a koronavírus elleni vakcinákkal való oltakozási hajlandóságot, amelyek alapján az alábbi csoportokba soroltuk a válaszadókat.

• Oltásellenesek: ide azok tartoznak, akik nem oltatnák be magukat a koronavírus elleni védőoltással, és egyetértettek a védőoltásokkal kapcsolatos általános megállapítással is.
• Általános vakcinaszkeptikusok: azok a válaszadók, akik egyetértettek a védőoltásokkal kapcsolatos általános megállapítással, de a koronavírus elleni védőoltást felvennék, vagy már be is oltatták magukat.
• Covid-vakcina-szkeptikusok: az ebbe a csoportba tartozók általában nem tekintenek kritikusan a védőoltásokra, mégsem oltatnák be magukat a koronavírus ellen.
• Biztos oltakozók: ők nem értettek egyet a védőoltásokról szóló általános megállapítással, és biztosra mondják azt is, hogy felvennék a Covid-oltást, vagy már meg is kapták azt.
• Bizonytalanok: ennek a viszonylag heterogén csoportnak nincs kiforrott véleménye általában a védőoltásokról, a koronavírus elleni oltás felvételében vagy elutasításában pedig megosztottak.

Az explicit „oltásellenesek” csoportjában meglehetősen nagy az országok szerinti szórás: a lengyeleknek 14, a magyaroknak csak 4 százaléka tartozik ide. A „biztos oltakozók” aránya messze a cseheknél a legalacsonyabb (mindössze 18 százalék), ennek mintegy duplája a lengyel arány, az első helyet viszont orrhosszal Szlovákia viszi el hazánk elől: utóbbi két országban körülbelül minden második ember ide sorolható. A csehek mégsem bizonyultak kiugróan vakcinaszkeptikusnak, sem általában, sem konkrétan. Látványos viszont, hogy körülbelül duplaannyian bizonytalanok, mint bármely más V4-ország válaszadói, tehát a csehek körében a legnagyobb azok aránya, akiknek nincs határozott véleménye a védőoltásokról. Bár a magyarokat csak mérsékelten jellemzi a szélsőséges oltásellenesség, a „Covid-vakcina-szkeptikusok” aránya 18 százalék, ami megegyezik a cseh mintában kapott értékkel, illetve nagyobb a lengyel és a szlovák eredménynél is.

Az „oltásellenesek” aránya az idősebbek körében lényegesen alacsonyabb, mint a fiatalok és a középkorúak körében. Miközben a 45 évnél fiatalabbak között 12-13 százalék szélsőségesen elutasító és kritikus a vakcinák iránt, addig 55 felett már csak 6-7 százalékos ez az arány. Ami persze még így sem elhanyagolható, tekintve, hogy a legveszélyeztetettebb korosztályról van szó.

A „Covid-vakcina-szkeptikusok” eloszlása még látványosabban csökken a korral. A 18-24 éveseknek közel egynegyede sorolható ide, miközben a 65 év felettieknek kevesebb mint egytizede. Ezzel ellentétes kapcsolat figyelhető meg az „általános vakcinaszkeptikusok” esetében. Az 55 felettiek tíz százaléka sorolható ebbe a csoportba, miközben a náluk fiatalabb korcsoportoknál lényegében megegyező, 5-6 százalékos ez az arány. A „biztos oltakozók” aránya az egyes csoportokban nem tér el jelentősen, de azért az idősebbek körében némileg többen vannak, mint a legfiatalabbak között.

Az iskolázottság szintje elsősorban az „oltásellenesek” és az „általános vakcinaszkeptikusok” arányában okoz eltéréseket; mindkét csoportnál az alacsony végzettségűek azok, akik körében nagyobb arányokat tapasztaltunk. Ugyanakkor az egyetemi végzettség sem határozza meg egyértelműen, hogyan vélekedünk az oltásokról. A megkérdezett felsőfokú végzettségűek 5 százaléka „oltásellenes”, 4 százaléka pedig „általános vakcinaszkeptikus”. A „biztos oltakozók” körében viszont a diplomások emelkednek ki. Közülük minden második ide tartozik, miközben a sorban utánuk következő, érettségizettek között 39 százalék ez az arány. Alig van viszont eltérés a „Covid-vakcina-szkeptikusok” arányában a négy iskolázottsági csoport között.

Kutatásunk egyik fókusza az összeesküvés-elméletekre való fogékonyság és annak kapcsolata az oltási hajlandósággal. Hét ezzel kapcsolatos kérdést tettünk fel; ezekből kettő általános teóriákra vonatkozott, öt pedig a koronavírussal volt kapcsolatos. Az oltásszkeptikus csoportok között mindkét konteótípus esetében jelentős különbségek mutatkoztak. Nem meglepő, hogy az „oltásellenesek” a leginkább hajlamosak elhinni mind az általános, mind a koronavírussal kapcsolatos teóriákat, őket követik az „általános vakcinaszkeptikusok”. Ez utóbbi csoport leginkább úgy jellemezhető, hogy bár nyitottak a koronavírus elleni oltásra, mégis, az ezzel kapcsolatos hiedelmeket könnyebben elhiszik. Ezzel szemben a „Covid-vakcina-szkeptikusok” az átlagnál csak kisebb mértékben tekinthetők konteóhívőknek; esetükben tehát a koronavírus elleni oltás elutasítását csak részben magyarázzák a hiedelmek. A „biztos oltakozó” csoport pedig, megint csak kiszámíthatóan, az átlagnál sokkal elutasítóbb mindkét konteótípussal szemben.

Az alábbi két ábrán országonként mutatjuk be a Covid-oltásokkal kapcsolatban leggyakrabban felmerülő félelmek megoszlását. A lengyelek és a szlovákok tartanak a leginkább a mellékhatásoktól, és őket jellemzi a legnagyobb mértékben a biztonságossággal kapcsolatos aggodalom is. A magyar felmérésből a bizonytalanság tükröződik: nálunk választották a legtöbben a semlegesnek tekinthető „egyet is ért meg nem is” válaszlehetőséget.

Az eredmények azt mutatják, hogy az „oltásellenesek” azok, akikben a legerősebben jelentkeztek ezek a félelmek. Az összeesküvés-elméleteknél tapasztaltakkal szemben viszont itt a „Covid-vakcina-szkeptikusok” félelemszintje magasabb, mint az „általános vakcinaszkeptikusoké”. Tehát az oltással kapcsolatos félelmek és aggályok erősebben hatnak az oltás elutasítására, mint a vele kapcsolatos teóriák.

Két további kérdésünkkel az oltástudatosságot igyekeztünk megragadni. A „biztos oltakozók” bizonyultak a legtudatosabbnak, ők gondolják a leginkább azt, hogy a járványt csak a védőoltással lehet legyőzni, sőt, sokan közülük kötelezővé is tennék az oltást. Az átlagnál nagyobb tudatosságot mértünk az „általános vakcinaszkeptikusok” között is. Ez azt jelenti, hogy bár a védőoltásokról ők általában kritikusan vélekednek, a koronavírus elleni védőoltás fontosságát nem tagadják. Ez összhangban van azzal, hogy fenntartásaik ellenére hajlandók felvenni a Covid-oltást. A tudatosságskála másik végén, az átlagtól lényegesen távolabb helyezkednek el a „Covid-vakcina-szkeptikusok” és az „oltásellenesek”.

A koronavírus elleni oltás elutasítása és a védőoltásokkal szembeni általános bizalmatlanság nem mindig jár kéz a kézben. Vannak a társadalomban olyan csoportok, akik szerint az oltásoknak általában több hátránya van, mint előnye, mégis, az aktuális problémának, a koronavírus-járványnak hatékony ellenszereként tekintenek a vakcinára.  Még többen vannak azok, akik annak ellenére utasítják el a Covid-vakcinát, hogy a védőoltásokról általánosságban jó véleménnyel vannak.

Az oltásellenesek a leginkább fogékonyak az összeesküvés-elméletekre – függetlenül attól, hogy azok a koronavírusról szólnak vagy sem. Erősek bennük az oltásokkal kapcsolatos félelmek és aggályok, oltástudatosságuk gyenge. Rossz véleménnyel vannak a helyi politikai vezetésről, de nem bíznak a nemzetközi egészségügyi intézményekben sem. Az oltásellenesek körében felülreprezentáltak a fiatalok és a fiatal felnőttek, valamint az érettségivel nem rendelkezők.

A vakcinaszkeptikusok két csoportjának véleménye mérsékeltebb az oltásellenesekénél, de egy kivétellel mindig a véleményskála azonos oldalán helyezkednek el. A két csoportot megkülönbözteti, hogy miközben az „általános oltásszkeptikusok” fogékonyabbak az összeesküvés-elméletekre, addig a „Covid-vakcina-szkeptikusoknál” erősebben jelentkeznek a félelmek és aggályok, tudatosságuk és bizalmi szintjeik sokkal alacsonyabbak.

A vakcinációkról alkotott véleményük alapján bizonytalan csoport véleménye a vizsgált kérdésekben alig tért el a teljes minta átlagától, ami egyrészt arra utalhat, hogy nem igazodnak ki a feléjük áramló információrengetegben, másrészt arra is, hogy jól célzott kommunikációval meggyőzhetők az oltakozás előnyeiről.