• Év végén több olyan támogatást is meghosszabbítottak, amelyek nélkül a lakáspiacot kisebb forgalom és csökkenő árak jellemezték volna 2023-ban.
• 2024 végéig továbbra is igényelhető a babaváró kölcsön és a falusi csok, ami az első lakásvásárlóknak és a kisebb településen élőknek nyújthat nagyobb segítséget. Az intézkedésekkel pedig többen nyerhetnek, mint ahányan a támogatásokat igénylik.
• Az április végéig érvényes kedvezményes gáztarifa pedig az átlag felett fogyasztó ingatlanok tulajdonosainak kedvez. Emiatt vélhetőleg kevesebb kényszerértékesítésre kerül sor 2023-ban, ami a lakásáraknak is támaszt adhat.

A babaváró nem csak a gyermeket tervezőknek segíthet

Szerdán jelent meg az a rendelet, amely szerint két évvel meghosszabbították a babaváró támogatás és a falusi csok igénylésének határidejét. Bár a babaváró szabad felhasználású kölcsön, a családok túlnyomó részben lakáscélra fordították. Sok esetben az első lakásvásárláshoz szükséges önerő biztosítására fordították az érintettek. A babaváró támogatás 2024 végéig történő meghosszabbítása viszont a lakáspiac nagy részét is mozgásban tarthatja.  “Magyarországon tíz emberből kilenc saját tulajdonú ingatlanban lakik, így a költözéssel járó lakásvásárláshoz szükség van a meglévő ingatlan értékesítésére is. Mivel a költözési és eladási láncolatok végén általában első lakásvásárlás előtt álló fiatalok állnak, ezért a babaváró támogatás meghosszabbítása nem csak az igénylőket hozza helyzetbe. A dominóhatás miatt pedig több eladó is nyerhet azzal, hogyha egy fiatal család ingatlant vásárol a nehéznek ígérkező 2023-as évben.” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Tovább erősödhetnek a kistelepülések

A szakértő hozzátette: „A falusi csok meghosszabbítása az érintett kistelepülések további erősödését eredményezheti. Emellett tovább záródhat kistelepülések és a nagyvárosok közötti ingatlan-árolló.” A falusi csok hatása már eddig is elég látványosnak mondható, hiszen a támogatás bevezetése óta eltelt három és fél évben az érintett településeken az átlagos négyzetméterárak 121 százalékkal 252 ezer forintra nőttek. A fővároson kívüli nagyobb településeken viszont visszafogottabb, 70 százalékos drágulás következett be, így utóbbiakat átlagosan 592 ezer forintos négyzetméterár jellemzi. Az ingatlan.com szakértője szerint a falusi csokos településeken található ingatlanok tempósabb értéknövekedése az ott élők vagyoni helyzetét is javítja, így ők még ütemesebben zárkózhatnak fel a nagyobb városokban élők szintjéhez.

Kevesebb “kényszerértékesítésre” kerülhet sor

Az ingatlan.com elemzése szerint ugyancsak fontos lakáspiaci szempontból az a pár napja bejelentett szabály, amely szerint 2023 első négy hónapjában – a fűtési szezon végéig – nem lesz magasabb az átlagfogyasztás feletti gáztarifa. Ez azért jelentős lépés, mert így jóval kevesebben akarnak majd mindenáron megválni a jelentős energiafogyasztású ingatlanuktól. Egyúttal a szóban forgó ingatlanok értékvesztését is tompíthatja ez az intézkedés, ami támaszt adhat a lakásáraknak.

Az ingatlan.com szakértője elmondta, hogy 2023-ban az ingatlanpiacon számos kihívással kell szembenéznie a vevőknek és eladóknak például a megemelkedett hitelkamatok vagy az adásvételek számának akár 20-25 százalékos mérséklődése miatt. Az állami lakástámogatások meghosszabbítása viszont tompíthatja a kedvezőtlen piaci tendenciák vevőkre és eladókra gyakorolt hatásait.