Megérkezett az adóvisszatérítés – mire érdemes fordítani?
Mára 1,9 millió szülő kapta vissza a múlt évben befizetett személyi jövedelemadóját. Közel 600 milliárd forint landolt így a gyermekeseknél. Átlagosan nagyjából 315 ezer forint jut egy szülőnek, de a befizetett szja-tól függően akár 809 ezer forint is érkezhet a jogosult számlájára. Ha pedig mindkét szülő jogosult a maximális visszatérítés összegére, több mint 1 millió 600 ezer forinttal gyarapodik a családi kassza.
“Bár ennyi pénznek nagyon gyorsan megtalálja a helyét az ember, az szja-visszatérítés egyedülálló lehetőséget jelent a gyermeket nevelők számára, hogy rendezzék pénzügyi helyzetüket, vagy elinduljanak egy jelentősebb összeggel a megtakarítások és befektetések irányába.” – hívja fel a figyelmet Jablonszky László, a Grantis értékesítési vezetője.
A független pénzügyi közvetítő cég az elmúlt hónapokban fokozott érdeklődést tapasztalt ügyfelei részéről az szja-visszatérítés felhasználása kapcsán, ezért összegyűjtötték azokat a személyes tanácsadások alkalmával felmerülő felhasználási módokat, amik segíthetnek biztonságos és prosperáló pénzügyi háttér kiépítésében:
Vésztartalék képzése: az szja-visszatérítés vésztartalékként is szolgálhat, ami pénzügyi védelmet nyújt, ha valamilyen nem várt esemény miatt elveszítjük a bevételeinket vagy jelentősen megnőnek a kiadásaink. Segítségével elkerülhető, hogy a pénzügyi helyzet stabilizálásához drága kölcsönt, vagy más célra, például nyugdíjra félretett megtakarítást használjunk. Konzervatív megtakarítók esetén 6-12 havi, de kockázatvállalóbb szülők esetében is legalább 3 havi megélhetési költségnek megfelelő megtakarítást jelent a vésztartalék olyan eszközökben, amik bármilyen váratlan helyzetben büntetés nélkül feltörhetők, tehát likvidek. Jellemzően ilyen a készpénz, a rövid lejáratú bankbetétek, a megtakarítási számlán tartott pénz, vagy a Magyar Állampapír Plusz. Az elmúlt években több pénzintézeti felmérés is rávilágított: a magyarok töredéke rendelkezik 1-2 hónapnál tovább kitartó tartalékkal.
Meglévő hitelek előtörlesztése: a meglévő kölcsönök, például lakáshitel, személyi kölcsön, hitelkártya-adósságok szja-visszatérítésből történő előtörlesztése vagy végtörlesztése is pénzügyi előnyhöz juttathat minket, hiszen ezzel csökken a meglévő tőketartozásunk. Így rövidülhet a hátralevő futamidő vagy alacsonyabb lesz a törlesztőrészlet, összességében pedig kevesebb kamatot kell fizetnünk a kölcsönünkre. A Grantis felhívja a figyelmet, hogy évente egyszer legfeljebb 200 ezer forintig az előtörlesztés díjmentes, egyébként pedig hiteltől függően kedvezményesen is lehet díjmentes, vagy az előtörlesztett összegre vetítve 1-3 százalék az előtörlesztés díja.
Gyermekcélú megtakarítás: azok számára is nyújt lehetőséget az szja-visszatérítés, akik gyermekük jövőjére szeretnének félretenni, például egyetemi tandíjra vagy az első lakás megvásárlásához szükséges önerőhöz takarítanának meg. A jelenlegi inflációs környezetben nagyon alacsony kockázat mellett nyújt kiemelkedő kamatot a Babakötvény: az infláció mértékéhez minden évben igazodó állampapír 8,10 százalékos kamatot kínál idén, ráadásul a befizetéseink után évi maximum 12 ezer forint állami támogatást kap a gyermek. A Babakötvény adó-, járulék- és illetékmentes, a gyermek 18. születésnapjáig nem lehet a megtakarításhoz hozzáférni, ezt követően pedig a gyermek rendelkezhet az összegről.
Nyugdíjcélú öngondoskodás: az szja-visszatérítés egy jelentős kezdő lépése lehet az időskori nyugdíjvagyon felépítésének. Az állam jelenleg három nyugdíjcélú megtakarítási formát támogat adóvisszatérítéssel. Önkéntes nyugdíjpénztárral (önyp), nyugdíj előtakarékossági számlával (nyesz) és nyugdíjbiztosítással rendszeresen takarékoskodva tovább gyarapíthatjuk az szja-visszatérítést, hiszen az éves befizetéseink után visszakaphatjuk a befizetett személyi jövedelemadónk 20 százalékát.
Az adóvisszatérítés éves mértéke legfeljebb 280 000 forint lehet, ami több megtakarítással érhető el. Egy 809 000 forintot visszakapó szülő például további 161 800 forinttal bővítheti a megtakarításait, ha a teljes összeget elhelyezi egy önkéntes nyugdíjpénztári és egy nyugdíjbiztosítási számlán megosztva.
Egészség- és önsegélyező pénztári megtakarítás: a pénztáron keresztül különböző ellátásokat és termékeket vásárolhatunk úgy, hogy a pénztárba befizetett összeg után szintén 20 százalék szja-kedvezményt kaphatunk évente, legfeljebb 150 ezer forintot. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a pénztárba befizetett szja-visszatérítés után 20 százalékot visszakapunk majd az idén befizetett szja-nkból, a befizetett szja-visszatérítést pedig különböző ellátásokra, termékekre és szolgáltatásokra költhetjük. Finanszírozhatjuk így a gyermekek születéséhez (a magzat 91 napos korától) kapcsolódó ellátásokat és kiadásokat, fizethetjük a gyermek beiskolázását és tandíját, egészségügyi kiadásokat, a lakáshitel törlesztőjét, de olyan szolgáltatásokat is igénybe vehetünk a pénztáron keresztül, mint a jövedelempótló biztosítás vagy az egészségbiztosítás.
Befektetés: Legyen szó bármilyen befektetésről, a Grantis azt javasolja, hogy törekedjünk az infláció ellen jól védekező, értékálló portfólió összeállítására, ha az szja-visszatérítést befektetnénk. Ilyen eszközök lehetnek az inflációhoz kötött állampapírok, mint amilyen a Prémium Magyar Állampapír, vagy a kockázatosabb, de hosszú távon nagyobb hozamot kínáló lehetőségek, mint a részvények, befektetési alapok. Tavaly jelentősen, 2000 milliárd forinttal nőtt a magyarok értékpapírokban tartott megtakarítása a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint: a legtöbben bankbetéteket és állampapírokat vásárolnak, ezt követik a befektetési alapok majd a részvények.
Önerő lakásvásárláshoz: az önerőből és a hitellel történő lakásvásárláshoz is segítséget jelenthet az szja-visszatérítés. Legyen szó akár piaci kölcsönről, akár államilag támogatott hitelről, a kölcsönt nyújtó bank legfeljebb a fedezetként felajánlott ingatlan forgalmi értékének 80 százalékáig nyújthat kölcsönt, tehát legalább 20 százalék önerőre szükség van. Ez egy 30 millió forintos ingatlan esetében például 6 millió forint. Érdemes úgy kalkulálni, hogy a pénzintézetek lehetnek konzervatívabbak és kérhetnek nagyobb önerőt a hitelfelvételhez.
Önerő lakásfelújításhoz: az otthonfelújítási támogatás a gyermeket nevelő szülőknek biztosít legfeljebb 3 millió forintot lakásfelújításra. A támogatás ugyanakkor utólagos finanszírozású, azaz először a szülőnek kell kifizetnie a munkálatok díját, majd a számlák leadása után téríti meg a költségeket a Magyar Államkincstár. Az állam legfeljebb a költségek felét téríti meg, maximum 3 millió forintig, így a maximális támogatás kihasználásához 6 millió forintos felújítást kell elvégezni az ingatlanon.