Az ország keleti és északkeleti részein fekvő települések körében jóval alacsonyabbak (sok esetben 100-150 ponttal) az értékek, mint az országos átlag. Eközben a főváros több kerületében és az ország északnyugati településein jellemzőbben átlag felettiek lettek az eredmények.

A 2010-ben, illetve 2019-ben a pontszám szerint az alsó 10%-ba eső iskolák mind a 6., mind a 8. osztályosoknál az adott évi országos átlag 86-87 százalékát érték el. Ugyanakkor a felső 10 százalékban lévő iskolák 6. osztályosai az átlagnál rendre 6 és 9%-kal, a 8. osztályosai pedig 4 és 7%-kal ért értek el jobb eredményeket. Ez azt jelenti, hogy miközben érdemi javulás nem történt az alacsony átlagú iskolák eredményeiben, a korábban is jobban teljesítő iskolák még jobbak lettek.

Fontos hozzátenni, hogy a nagyobb településeken sokszor több tucat általános iskola működik jelentősen eltérő eredményekkel, ezért is érdemes a településeket külön–külön is megvizsgálni. A nagyobb városokon belül is jelentős különbségek (szórás) figyelhetők meg iskolák között a 6. és 8. osztályosok eredményei esetében. Miskolcon 6,6% és 6,3%, Debrecenben 5,9% és 7,2%, Pécsett 5,2% és 7% Győrött 5,6% és 5,6%, illetve Szegeden 3,2% és 7,4%. volt a relatív szórás[1] 2019-ben.

Az iskolai eredmények ilyen mértékű, tartósnak látszó területi különbsége arra hívja fel a figyelmet, hogy a közoktatás államosítása sem volt képes kezelni a felhalmozódó problémákat. A tanári, tanítói fizetések elértéktelenedése, a tananyagok, tankönyvek egységesítése nem segíti a leghátrányosabb helyzetben levő tanulók kiemelkedését a tanulás révén. Természetesen az iskolától sem lehet elvárni, hogy minden hátrányt kompenzáljon: az iskolai kompetencia eredmények és az adott település átlagos nettó keresetei között közepesen szoros a kapcsolat. Ez megerősíti azt a korábbi kutatások által kimutatott hatást, hogy kapcsolat van a tanulók iskolai eredményei és a szülők jövedelmi helyzete között. Emiatt is érdemes lenne átgondolni a hazai oktatáspolitika szempontjait és további célzott oktatáspolitikai, illetve vidékfejlesztési programokat szervezni az elmaradottabb települések felzárkóztatása érdekében. Ez megtörhetné azt az „ördögi kört”, miszerint az alacsony iskolai végzettség alacsony szintű foglalkoztatással jár együtt, amely ráadásul alacsony keresetet biztosít csak, így újratermeli a szegénységet.