A koronavírus-járvány alatt hosszú időt töltöttek a korlátozó intézkedések miatt az otthonaikban a magyarok, amely sokaknál egyszerre vált munkahellyé, iskolává vagy éppen edzőteremmé.

A JYSK üzletlánc reprezentatív kutatása arra kereste a választ, hogyan alakították át az életterüket, otthonaikat a karantén alatt a magyarok. A felmérésből kiderült, 84 százaléknak nem vagy többnyire nem okozott gondot, hogy a karantén alatt össze volt zárva a család. Mindössze 16 százaléknak jelentett csak komoly nehézséget, hogy összezárva kellet töltenie az időt. A nemek között egyébként nem volt lényeges különbség, azonban azok közül, akik egyáltalán nem érezték problémának az összezártságot a többség nő volt (42 százalék szemben a 38 százalékkal).

Felújítás, dekorálás, átrendezés

A kijárási korlátozások alatt azonban a megkérdezettek 16 százalékánál alakítani kellett a lakásokon, hogy az minden funkciót – otthoni munkavégzés, oktatás – el tudjon látni. 14 százalék pedig belevágott a régen tervezett felújításba, 7 százalék vásárolt új bútorokat, 17 százalék dekorált és 14 százalék átrendezte a lakást. Új bútorokat leginkább a 18-39 évesek vásároltak, és ők voltak a legtöbben, akik átrendezték a lakásukat. Felújításokat pedig leginkább a 60 évnél idősebbek végeztek. A megkérdezettek több mint fele azonban a koronavírus-járvány miatti bizonytalan gazdasági helyzetben „válságüzemmódra” kapcsolt, és igyekezett megtakarítani a költekezés helyett.

50 ezerért dekoráltak a legtöbben, sláger lett a kerti bútor és a trambulin

A kutatásból az is kiderült, hogy azok, akik vettek ebben az időszakban új bútorokat, kiegészítőket 30 százaléka 50 ezer forint alatt költött erre, 10 százalék 50 ezer forint és 200 ezer forint között vásárolt, míg mindössze 6 százalék szánt több mint 200 ezer forintot erre a célra, leginkább a 40-59 éves korosztály. Bútort továbbra is inkább személyesen vásárol a megkérdezettek 45 százaléka, különösen az idősek vagy alapfokú végezettséggel rendelkezők. Mindössze 20 százalék az, aki bútort (leginkább a 40-59 évesek), és 25 százalék, aki lakberendezési tárgyakat vesz online. Ha pedig lakberendezésről van szó, a magyarok számára az első helyen a praktikusság második helyen pedig az ár szerepel. Ezután következik a kényelem, a funkcionalitás és csak utolsóként a dizájn. Utóbbi egyébként leginkább a városi, 40-59 évesekre jellemző.

„A vírus megjelenésével átalakultak a mindennapok, az elmúlt időszakban ezért elsősorban azoknál a termékeknél látunk kiugró növekedést, amelyek szükségesek voltak a megváltozott hétköznapok során. A járvány kezdetekor, a 2020 márciusától érvényben lévő korlátozások miatt csökkent, majd május és július között viszont jelentősen megugrott a forgalom az áruházainkban. A 2019-2020-as pénzügyi évben az árbevételt nézve leginkább a kerti bútorok és a beltéri bútorok növekedtek, 22 és 16 százalékkal. A JYSK pedig összességében 51,4 milliárd forint árbevételt ért el, amely több mint 13 százalékos növekedést jelent az előző pénzügyi évhez képest. A 2020-2021-es, még nem teljes pénzügyi évben, idén júniusig újra a kerti bútorokból, valamint lakberendezési és dekorációs cikkekből származó árbevétel nőtt a leginkább, 16 és 15 százalékkal” – mondta Szimeiszter Sándor, a JYSK Magyarországért, Ausztriáért, Görögországért felelős country managere.

Szimeiszter Sándor hozzátette, hogy a járvány hatására tavaly és idén is két számjegyű növekedést produkáltak a függönyök, és a tavalyi évben háromszorosára nőtt a trambulinokból származó bevétel, hiszen a gyerekek nagy része szintén otthon maradt. De az otthoni munkavégzés és tanulás miatt az irodaszékek és irodabútorokból származó bevétel is jelentősen nőtt.

Otthon és a lelkiállapot

A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek 73 százaléka szerint az otthoni környezetnek, a bútoroknak, a dekorációnak, a lakás állapotának nemcsak funkcionálisnak kell lennie, de ezek befolyásolják a lelki állapotukat is. Ezt leginkább a budapestiekre és a fiatalabb korosztályra, a 18-39 évesekre igaz.

JYSK kutatását értékelve Dúll Andrea környezetpszichológus, az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézetének vezetője elmondta: „Az otthon pszichológiai értelemben elsődleges territórium, vagyis a pszichológiailag hozzánk legközelebb álló tér, amelyet egyénileg és családilag is leginkább személyre szabunk. Ez az erős lélektani birtoklásérzet és kontroll adja az otthon egyik legfontosabb pszichológiai jelentését. Ezt az élményt kellett újrakalibrálni járvány alatt és várhatóan az „új normális” időszakban is számolnunk kell azzal, hogy – bár sok esetben a fizikai térhatárok továbbra is változatlanok maradnak –, a pszichológiai térélmény változik. Érdemes megértenünk és megtanulnunk a terek és bennük az emberek új, flexibilis pszichológiai kapcsolatrendszerét – ez a járványhelyzet egyik hozadéka lehet”.

A JYSK adatai is azt mutatják, hogy a 2020-as tavaszi időszakban több olyan terméknél is megnőtt a kereslet, amelyekkel otthonosabbá tehetőek a lakások: a lakberendezési termékek közül például a gyertyákból származó árbevétel például 28 százalékkal, az ágytakarók esetében 23 százalékkal, a képkereteknél pedig 20 százalékkal nőtt.