Megugrott az értékesített új lakások száma Budapesten: 2021 első negyedévében 64 százalékkal több lakást adtak el, mint egy negyedévvel korábban. A növekedés Angyalföldön kiemelkedő volt, az értékesített új otthonok 39 százaléka a XIII. kerületben talált gazdára. Az elmúlt években megnőtt az igény a terasszal rendelkező lakások iránt. Budapesten átlagosan egy új lakáshoz 14,3 négyzetméteres erkély tartozik, de nem csak az erkélyes új lakások aránya növekszik, hanem a terasz és erkély területének nagysága is – derül ki a LIVING és az ELTINGA közös, XIII. kerületi újlakás-piaci jelentéséből.

Továbbra is kedvezőbb áron lehet lakást vásárolni a XIII. kerületben a budapesti átlaghoz képest: míg a fővárost összességében 972 ezer, Angyalföldet 934 ezer forintos átlagár jellemezte 2021 első három hónapjában. 2020 átlagos fajlagos árszintjéhez képest mind a két helyszínen minimálisan magasabbak voltak a megvásárolható új lakások átlagos négyzetméterárai. Jelenleg a XIII. kerületben az értékesítés alatt álló projektekben a lakások csupán kevesebb mint 35 százaléka nem talált egyelőre vevőre.

A XIII. kerületben a még szabad, tehát megvásárolható lakások többnyire inkább jövőre, vagy utána készülnek el, az idei évben várhatóan a kerületben található szabad lakások 24 százalékát adják át tulajdonosaiknak. A megvásárolható lakások 37 százaléka előreláthatóan 2022-ben készül el, míg 20 százaléka 2023-ban.

Hódítanak az erkélyek és teraszok

Az elmúlt években egyre több figyelem irányul az erkéllyel rendelkező lakásokra, hiszen az erkélyeknek számos pozitív hatása van a lakás belső környezetére. Az erkélyek növelik az életteret, rekreációs célokat szolgálnak, de például tárolásra vagy kertészkedésre is alkalmasak. A megváltozott körülmények még inkább felértékelték a szerepüket, hiszen a kijárás korlátozása esetén is képesek biztosítani a szabadban tartózkodás élményét. A tanulmányok következtetései szerint az erkélyeknek szerepük van a belső hőmérséklet alakulásában, a belső tér levegőminőségében, valamint a vizuális komfortra és a zajkomfortra is hatnak.

A lakóparkok esetében elvárt erkély igényekre a fejlesztők az elmúlt években ugyancsak reagáltak. Budapesten alig volt olyan újépítésű ingatlan a kínálatban, amelyhez nem tartozott erkély vagy terasz. A Lakáspiaci Riport adatbázis szerint az erkélyes új társasházi lakások aránya a fővárosban meghaladta a 92 százalékot 2021 első negyedévében. A kutatás szerint Budapesten átlagosan egy új lakáshoz 14,3 négyzetméteres erkély tartozik, de nem csak az erkélyes új lakások aránya növekszik, hanem a terasz és erkély területének nagysága is.

A LIVING és az ELTINGA közös vizsgálata során kiderült, hogy a teraszméretek a lakásterület nagyságával párhuzamosan jelentősen növekednek, egy 45-55 négyzetméteres otthonhoz átlagosan 10, egy 55-65 négyzetmétereshez 13,6, míg egy 65-75 négyzetmétereshez 17,3 négyzetméteres terasz vagy erkély tartozik. A 110 feletti lakások esetében pedig az átlagos erkély és terasz méret már szinte eléri az 50 négyzetmétert az új lakások körében.

Az erkélyeknek több típusa létezik, vannak nyitott, üvegezett és beépített, vagyis teljesen a lakás belső részéhez csatolt erkélyek. Ezek mindegyike más-más hatással van a lakás belső tereire.

Nyitott erkélyek

A nyitott erkélyeknek a túlnyúlási hatás révén az egyik legnagyobb előnye az árnyékoló tulajdonságuk. A felsőbb erkélyek árnyékot vetnek az alattuk található lakásokra, így biztosítva a komfortos hőmérsékletet a nyári melegben is alacsony energiafelhasználás mellett, illetve védik a belső teret az UV-sugárzástól is. Segítségükkel elkerülhető az ablakra eső közvetlen napfény okozta tükröződés, így a vizuális hatásuk is figyelemre méltó.

Több tanulmány jutott arra a következtetésre, hogy az erkélyek még nyitott ablak mellett is csökkentik a belső terekre gyakorolt zajártalmat, egyfajta akusztikai védőpajzsként funkcionálva a belső tér számára a kívülről érkező zajokkal szemben. A védelem mértéke azonban szorosan összefügg az erkély jellemzőivel, mint a mélysége, a magassága, a parapet mérete vagy az oldalfal tulajdonságai.

Üvegezett erkélyek

Magyarországon is több helyen látni üvegezett erkélyeket, amelyek egyfajta télikertként használhatóak. Előnyük, hogy jelentősen csökkentik a belső tér zajterhelését, a légszennyeződést, a külső és a belső üvegezés pedig nagy üregű dupla védelmet jelent a lakás belső részei számra.

Ugyanakkor a belső hőmérsékleti komfortra és az energiafogyasztásra gyakorolt előnyös tulajdonságaik ellenére az üvegezett erkélyek súlyos túlmelegedési problémát is okozhatnak meleg körülmények között, ezen túlmelegedés költsége pedig akár túl is szárnyalhatja a fűtési költségmegtakarítást melegebb klíma esetén.

Az üvegezett erkélyek másik hátránya, hogy csökkentik a belső területekre bejutó fény mennyiségét. Míg egy 1,5 méter mélységű, 2,5 méter széles nyitott erkély a fényt 30-35 százalékkal mérsékli, ez az érték üvegezett erkélyek esetében akár elérheti a 60 százalékot is.

Teljesen beépített erkélyek

A teljesen beépített erkélyek legnagyobb előnye, hogy területe teljesen a lakás részévé válik, ezzel növelve a belső életteret. Egyes tanulmányok szerint ugyanakkor az erkélyek teljes összeépítése a belső térrel eltűnteti az erkélyek korábban bemutatott előnyeit. Az ablakon elveszített hőmennyiség már a belső teret terheli, a nyári napfény pedig szintén nagyobb energiafogyasztást és diszkomfortot okoz. A beépítésük emellett vizuális problémát is okoz a napfény okozta tükröződés nyomán.

Energiafelhasználási szempontból is problémát okozhatnak a beépített erkélyek, ugyanis technikai jellemzői szerényebbek egy épület eredeti külső falához képest, amely sokkal gyengébb hőszigetelést jelenthet az adott szobának, így magasabb energiafelhasználást, párásodást, penészképződést okozhat. Az erkélyek beépítése miatt az előnyös zajgátló hatás is megszűnik, ráadásul a zajterhelés akár nagyobb is lehet a gyengébb technológiai tulajdonságoknak köszönhetően.