Az építőipar szén-dioxid kibocsátásának drasztikus csökkentését segíti az a kalkulátor, amit a Schneider Electric, az építési és épületinformációs modellező (BIM) szoftvereket fejlesztő RIB, és az eszközt fejlesztő Building Transparency tett elérhetővé a közelmúltban. A „szén-dioxid kalkulátor” olyan környezetvédelmi terméknyilatkozatokat tartalmaz, melyek alkalmazásával az építőanyag-beszerzők, fejlesztők, illetve kivitelezők a teljes tervezési és építési folyamatban nyomon követhetik a felhasznált anyagok karbonlábnyomát, és az információk birtokában törekedhetnek az építőipar karbonsemlegesítésére. Becslések szerint a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 40 százalékáért felelősek az épületek és azok építési folyamatai. A Schneider Electric az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat.

Az építési és épületinformációs modellező (BIM) szoftverek területén az elmúlt időszakban hatalmas fejlődés történt, így ezek az eszközök egyre fontosabb szerepet játszanak abban, hogy alacsonyabb szén-dioxid kibocsátással lehessen építeni és üzemeltetni épületeinket.

A Schneider Electric és két partnere által nemrégiben elérhetővé tett szén-dioxid kalkulátor (Embodied Carbon in Construction Calculator -EC3) digitális környezetvédelmi terméknyilatkozatok (EPD-k) adatbázisát tartalmazza, amely könnyen felhasználható a fenntarthatósági teljesítmény értékelésére. Ez a technológia lehetővé teszi az építőiparban dolgozók számára, hogy pontosabban számoljanak az épületek szén-dioxid-kibocsátásával már az épületinformációs modellezés során.

A kalkulátor forradalmasíthatja azt, ahogyan az építőanyag-beszerzők, fejlesztők, kivitelezők nyomon követhetik a CO2-kibocsátást. Azáltal, hogy már az építéshez felhasznált anyagokról is rendelkezésre állnak a karbonlábnyomukat mutató információk, az érintett piaci szereplők képesek lesznek egy adott projekt teljes szén-dioxid-kibocsátásának pontos felmérésére. Ezen információkkal felvértezve pedig megalapozott döntéseket hozhatnak a kisebb CO2-kibocsátású alapanyagok beszerzése, vagy akár a környezetvédelmi szabályozás során megállapított határértékek kapcsán. A kalkulátorban a világon először érhető el több ezer digitális EPD egy ingyenes, nyílt forráskódú adatbázisban.

Egy másik, nemrégiben kifejlesztett megoldás révén pedig a felhasználók kiszámolhatják az épületeknél alkalmazott alkotóelemek karbonlábnyomát is. A Schneider Electric azzal támogatja ügyfeleit a nettó zéró kibocsátás elérésében, hogy mindkét megoldást elérhetővé teszi számukra, ezáltal ők pontosan tudják, mekkora CO2-kibocsátással jár az építkezés teljes folyamata.

„Kifutottunk az időből, kibocsátásunk drasztikus csökkentése nélkül egyenesen az éghajlati katasztrófa felé tartunk. Azonban ha nem látjuk, mi a probléma, a megoldást sem tudjuk megtalálni. Ezért a karbon-kalkulátor alapvető szolgáltatás az iparág számára, amely segíti a szervezeteket abban, hogy lássák az általuk kibocsátott szén-dioxid mennyiségét, és azonnal cselekedjenek” – mondta el Olivier Blum, a Schneider Electric energiagazdálkodási területért felelős ügyvezető alelnöke. 

A Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézetének friss elemzése szerint a jelenlegi 2-3-szorosára kellene gyorsítani az épületfelújítások ütemét Európában, hogy sikerüljön elérni a Párizsi Megállapodásban megfogalmazott célokat, és a globális felmelegedés mértéke ne lépje túl a 1,5 fokot az ipari forradalom előtti időszakhoz képest. Európában évente az épületállomány mindössze 1-1,5 százalékát újítják fel. Márpedig a felújítások ütemének el kellene érnie az évi 3 százalékos szintet a Párizsi Megállapodásban foglaltak eléréséhez. 

A fenntartható épületekbe történő beruházások legnagyobb akadálya továbbra is pénz kérdése, holott a szén-dioxid-mentesítő technológiákba, a digitális és a városi ökoszisztéma-szolgáltatásokba történő befektetés valamennyi érdekelt fél számára maximális értékteremtést eredményezhet. Ráadásul az energiahatékonysági technológiák a földrajzi elhelyezkedéstől és a meglévő eszközök minőségétől függően akár 10-60 százalékos energiafogyasztás-csökkentést is eredményezhetnek. A digitális energiahatékonysági megoldások használata pedig 20-30 százalékos szén-dioxid-csökkentést jelentene az épületállomány egészében, ami azt jelenti, hogy az átlagos 8 évnél jóval rövidebb idő alatt megtérülnek ezek a befektetéseket és hoznak komoly költségmegtakarítást a beruházók és az üzemeltetők számára.