Az új támogatási elemek miatt ráadásul még súlyosabb lehet majd a helyzetük 10 év múlva.

A családi otthonteremtési kedvezményhez (csok) kapcsolódóan 2021. januártól több kedvezmény is elérhető: használt és új lakás vásárlása esetén nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni, új lakás vásárlásánál pedig visszaigényelhető az 5 százalékos általános forgalmi adó, azaz az áfa is. Csak ez a két támogatási forma több millió forintos segítséget jelenthet a családok számára, az óvatosság azonban nem árt, hiszen a csokhoz hasonlóan ezeknél is előfordulhat, hogy vissza kell fizetni az igénybe vett támogatást. Összefoglaltuk, mely esetekben kerülhet sor a visszafizetésre, és hogy ez mekkora terhet róna a családokra. 

Az elmúlt években a családtámogatási rendszer kiemelt részét képezte a saját lakáshoz jutás támogatása, vissza nem térítendő támogatások és kamattámogatott hitelek bevezetésével. Ez a rendszer 2021-től a csokos vásárlók esetén bővült az illetékmentességgel és az áfa-visszaigénylés lehetőségével is, amelyek a családok számára önmagukban több támogatást jelenthetnek, mint maga a csok. 

Egy egygyermekes család például egy 40 millió forint forgalmi értékű, új építésű lakás megvásárlásához a 600 ezer forint vissza nem térítendő csok támogatás mellett további 1,9 millió forint áfát igényelhet vissza, 1,6 millió forintot pedig spórolhat a vagyonszerzési illeték elengedése miatt – a két új támogatás összesen 3,5 millió forinttal toldja meg a csok támogatást. Mindkét 2021-től bevezetett támogatás összege a megvásárolt vagy felépített ingatlan összegétől függ, a vállalt gyermekek száma ezeket nem befolyásolja. Ennek megfelelően az új kedvezményekkel az egygyermekes csokosok nyerhetnek arányaiban a legtöbbet, de a több gyermeket vállaló családok számára is jelentős segítséget nyújthatnak.

Szerződésszegés esetén az új kedvezmények visszafizetésére is sor kerülhet

Az elérhető magasabb támogatási összeg miatt a visszafizetés feltételeit is érdemes alaposabban átnézni. Az egy gyermek után igényelt csok esetében eddig viszonylag kicsi volt a kockázat: mivel a kamattámogatott kölcsön nem érhető el ebben a helyzetben, az egyetlen, amit számon kérhettek az igénylőn, az a 600 ezer forintos támogatás. 

“Ez januártól megváltozott, ugyanis bizonyos élethelyzetekben nemcsak a csok támogatást kell visszafizetni, hanem az adó-visszatérítési támogatást is, illetve a NAV is felszámolhatja a korábban elengedett vagyonszerzési illetéket” – közölte Vrazsovits Rita, a Bank360 elemzője. 

Adó-visszatérítési támogatás visszafizetése: mikor kerül rá sor?

Az adóvisszatérítési-támogatás különböző lakáscélokra vehető igénybe: a fentebb már említett 5 százalékos áfa-visszaigénylés lehetősége az új lakást vásárló csokosokat illeti meg. Az alábbi esetekben kell visszafizetni az adó-visszatérítést:

• ha az igénylő valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tett,
• ha ellenőrzés során kiderül, hogy jogosulatlanul vette igénybe a család a támogatást,
• ha a folyósítást követő 90 napon belül nem mutatják be az új lakcímkártyát,
• ha a nem magyar állampolgár bejelentési kötelezettségének a kijelölt határidőig nem tesz eleget, vagy megszűnik a tartózkodási jogosultsága,
• ha a támogatással érintett ingatlant a használatbavételi engedély kiadásától számított 10 éven belül lebontják, nem a támogatott személyek lakhelyéül szolgál, kiadják vagy lakáscéltól eltérően hasznosítják. 

A visszafizetendő összeg mértéke az igénybe vett támogatás összegétől és a szerződésszegés típusától függ – több esetben a támogatási összegen felül büntetőkamatot is kell fizetni.

Vagyonszerzési illeték megfizetése: a NAV akár utólag is kötelezhet rá

A vagyonszerzési illeték utólagos kiszabásáról a NAV akkor dönthet, ha a csokot előre vállalt gyermek után vette fel az igénylő, de nem teljesítette a gyermekvállalásra vonatkozó feltételeket. Pontosan ez áll a tájékoztatóban: az illeték megfizetésére akkor kerülhet sor, ha

nem teljesült a gyermekvállalás a rendeletben kitűzött határidőre,

az igénylő visszafizette a csokot a határidő lejárta előtt anélkül, hogy a vállalt gyermek megszületett volna.

Fontos, hogy ha a gyermekvállalás igazoltan egészségügyi probléma miatt nem teljesült, akkor utólag sem kell fizetni. 

A NAV az illetéket a csok visszafizetése (vagy annak elrendelése) évének december 31-étől számított 5 évig állapíthatja meg. A fizetendő összeget az adásvételi szerződésben szereplő forgalmi érték alapján fogják kiszámítani. 

Nem biztos, hogy mindent vissza kell fizetni

Az adó-visszatérítés és az illetékmentesség feltételeit átnézve látható, hogy nem feltétlenül kell mindkét támogatást visszafizetni, még a csok szerződés megszegése esetén sem. Meglévő gyermekek után felvett támogatásnál a NAV tájékoztatója alapján az illetékmentességet nem befolyásolja például, ha idő előtt eladják a támogatott ingatlant, az adó-visszatérítésre pedig a gyermekek számának az alakulása nincs hatással.

Előfordulhat azonban olyan forgatókönyv is, amely alapján minden igénybe vett támogatást vissza kell fizetni. Jelentős anyagi teherrel jár, ha egy fiatal pár előre vállalt gyerekekre veszi fel a csokot és így költöznek új ingatlanba, majd azelőtt elválnak és eladják a közös lakást, hogy megszülettek volna a gyerekek. 

Nekik vissza kell fizetni a támogatás összegét, csok-hitel esetén az igénybe vett kamattámogatást, illetve az igénybe vett áfa-visszatérítést is – mindezt az államkincstár felé kell teljesíteni, ezen felül pedig a NAV is kötelezni fogja őket az igénylésnél elengedett illeték megfizetésére. Mindez összeadva akár több tízmillió forintos tétel is lehet, attól függően, hogy hány gyermek után vették igénybe a csokot, illetve hogy mekkora volt a megvásárolt ingatlan forgalmi értéke. 

Ha a fenti példában szereplő 40 millió forintos új építésű ingatlant három gyermek vállalásával vásárolják meg a szülők, de végül egy gyermek sem születik a tíz év alatt, akkor a jelenlegi jegybanki alapkamat ötszörösével számolva 10 millió forint helyett 13 millió forintot kellene visszafizetniük. Ha a kamattámogatott csok-hitelt is felvették, akkor az addig igénybe vett kamattámogatást is vissza kell fizetni. Ennek a pontos összege attól függ, hogy mikor kötötték a szerződést, az aktuális referenciaértékkel számolva ez az összeg 10 év alatt körülbelül 1,5 millió forintot tenne ki. Ha ehhez hozzáadjuk az 1,9 millió forint adó-visszatérítési támogatást és az 1,2 millió forint vagyonszerzési illetéket, 18 millió forint körüli összeget kellene a házaspárnak visszafizetnie. Az pedig már csak hab a tortán, hogy még azzal is számolni kell, hogy a csok-hitelnek a kamattámogatás elvesztése után emelkedni fog a törlesztőrészlete.

Mit lehet tenni, hogy elkerüljük a visszafizetést?

“Triviálisan hangzik, de az igénylés véglegesítése előtt érdemes fokozott figyelemmel átolvasni a szerződést, különös tekintettel a folyósítás után fennálló kötelezettségekre, illetve a szerződésszegés következményeire” – hívta fel a figyelmet Vrazsovits Rita.

Ha ezekkel tisztában van az igénylő, tudni fogja, hogy mely élethelyzetek okozhatnak problémát a támogatás szempontjából – tette hozzá. Ilyen lehet egy válás, a gyermekvállalással kapcsolatban felmerülő problémák, de akár egy nem tervezett költözés is.  Ezeket értelemszerűen érdemes elkerülni, de ha mégis bekövetkezik valamelyik, célszerű elébe menni a visszafizetésnek, és jelezni a folyósító bank felé a problémákat. Ez azért fontos, mert ha egy ellenőrzés során derül ki, hogy az igénylő jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, és utólag kötelezik a visszafizetésre, a következő öt évben egyáltalán nem igényelhet állami lakástámogatást. (bank360.hu)