A hároméves program során a magyar fél 75 ezer eurót fordíthat az állatjóléti intézkedések, a fenntartható gazdálkodás népszerűsítésére – jelezték. Jávor András professzor, a Juh Terméktanács elnöke azt mondta, hogy Magyarország uniós csatlakozása után még nőtt a juhállomány: egymillió kétszázezer fölé emelkedett az anyajuhok száma, de azóta 700 ezerre zsugorodott, exportra pedig évi mintegy 500 ezer állatot szállítanak a tenyésztők.

A szakember „végtelenül rossznak” nevezte az évek óta nem változó, anyajuhonkénti 0,7-es hozamot. Ennek okát egyebek mellett abban látja hogy zsugorodott a legelők nagysága, a 8-10 órát legelő állatok nem jutnak mindig megfelelő mennyiségű takarmányhoz, az istállók elavultak, kevés a precíziós rendszer az ágazatban, és a munkaerő minősége is kívánnivalót hagy maga után. Ugyanakkor – tette hozzá Jávor András – a gazdák a legjobb feltételt szeretnék biztosítani az állatoknak, minden állattartó abban érdekelt, hogy komfortosabb feltételeket teremtsen a juhoknak.

A terméktanács elnöke szerint a hazai gazdálkodás képes az anyajuhonkénti 1,3-1,6 értékesített bárány előállítására. Kukovics Sándor, a Juh Terméktanács ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy a kiskérődző állatok többségét kiváló körülmények között tartják, de az ágazatot a szétszórtság, az elaprózottság jellemzi.

Példaként említette, hogy jelenleg 15 ezer üzemben valamivel több mint 993 ezer juhot tartanak az országban, és ezekből csak 5,4 százalék azoknak a gazdaságoknak az aránya, amelyekben háromszáznál több juhot nevelnek. Az uniós és hazai állatjóléti támogatásról szólva kiemelte: ez a támogatás most nagyállat-egységenként meghaladja a 208 eurót, ami egy egyed esetében 32,21 eurót, több mint 13 ezer forintot jelent.

Ez versenyben van a direkt támogatási rendszerrel – tette hozzá. Soós Mihály, az InnoFood Marketing Kft. ügyvezetője jelezte: az Európai Unió állatjólét kampányt indított számos országban. Egy felmérés szerint ugyanis a megkérdezettek 99 százaléka azt mondta, fontos megvédeni a haszonállatok jólétét, a véleményt formáló uniós polgárok 59 százaléka pedig kész többet fizetni az ilyen körülmények között nevelt állatokért.