Bár a mindennapi élet folyamatosan tér vissza a normális kerékvágásba, számos társadalmi és munkaszokás tartósan megváltozott, és biztosra vehető, hogy az emberek nem akarnak majd teljes munkaidőben visszatérni az irodába, és inkább megtartják a kevesebb ingázással töltött idő, a több szabadidő és a munka-magánélet jobb egyensúlyának előnyeit. Több, a közelmúltban Európában lezárult felmérés is azt mutatja, hogy a munkavállalók 70-90%-a szeretné, ha a távmunka lehetősége a COVID után is megmaradna.

Az Urban Land Institute nemrégiben végzett felmérése szerint az átlagosan engedélyezett távmunka ideje a COVID előtti heti 0,9 napról a járvány után 2,2 napra nő majd az irodisták körében. Ez arra kényszeríti a munkáltatókat, hogy rugalmas munkaterületi stratégiákat vezessenek be alkalmazottjaik számára, mivel azok nem minden távmunkával töltött időt fognak otthon tölteni.

A távmunka ugyanis nem csak az otthonról történő munkavégzést jelenti, hanem minden a központi irodán kívüli munkavégzést. A legtöbb munkavállaló valójában nem akar teljes munkaidőben otthon maradni, mivel a megfelelő munkaállomás hiánya, a társasági élet hiánya vagy akár a nyári légkondicionálás hiánya miatt a home office nem vonzó választás minden munkanapra.

A COVID-19 a vállalatok irodához való hozzáállását is megváltoztatta. A cégeknek újra kell gondolniuk munkahelyi stratégiáikat, és meg kell próbálniuk megtalálni munkavállalóik számára a megfelelő egyensúlyt a központi irodában, otthonról vagy más helyszínen történő munkavégzés között. Az Urbanite Advisors ingatlantanácsadó cég által összesen 13 millió négyzetméternyi irodaterületet bérlő vállalatok körében nemrégiben végzett felmérése szerint a munkáltatók 80%-a teszi majd lehetővé a munkavállalók számára, hogy napi munkaállomásukat a cég bármelyik telephelyén felállíthassák, 34%-uk pedig új szatelit irodák nyitását tervezi. A vállalatok 59%-a tervezi, hogy lehetőséget biztosít a munkavállalóknak arra, hogy co-working irodákban dolgozzanak, tovább növelve ezzel a munkavégzés rugalmasságát.

A költségvetési megszorítások és az üzleti tervek egyre gyakoribbá váló kiigazítása miatt az irodabérlők a rövid távú bérleti szerződések és a rugalmasabb feltételek felé mozdulnak el. Ez új szolgáltatásokat és rugalmasabb megközelítést igényel a bérbeadóktól, amelyeket azok gyakran nem biztos, hogy készek biztosítani. Sok esetben a központi irodába egy adott napon bejárható alkalmazottak száma is korlátozott, vagy azért, mert elhamarkodott döntést hoztak a bérelt terület méretének csökkentéséről, vagy azért, mert a csapatot a COVID utáni gazdasági fellendülésre számítva bővítették, vagy azért, mert a távolságtartásra vonatkozó ajánlások továbbra is érvényben vannak, és esetleg még évekig lehetetlenné teszik az irodák korábbi teljes kapacitásának kihasználását. Mindezen trendek együttesen exponenciálisan növelik a rugalmas irodaszolgáltatók által kínált termékek iránti keresletet.

„Elkezdtük újragondolni a régi szokásokat és folyamatokat, és ennek eredményeképpen új termékeket és szolgáltatásokat hozunk létre, amelyek a digitalizáció segítségével új üzleti modellekhez vezetnek minket. Úgy vélem, hogy a jövőben az irodapiacnak nemcsak a bérleti szerződés aláírásáig, hanem azon túl is ki kell szolgálnia az ügyfeleket. A tér mint iroda a múlté, a tér mint szolgáltatás a jövő” – mondja Hubert Abt, a magyarországi alapítású New Work Offices és a workcloud24 vezérigazgatója.