A felvételi ponthatárok kihirdetésével ismét kezdetét veszi a lakáskeresési roham az egyetemi városokban. A bérbeadók jellemzően két- vagy háromhavi kaucióval biztosítják be magukat arra az esetre, ha a bérlőnek tartozása keletkezik vagy kárt tesz az ingatlanban. Ugyanakkor probléma esetén az számít leginkább, hogy készült-e közjegyzői okirat. E nélkül csak hosszú és költséges pereskedéssel tudják a bérbeadók az igényünket érvényesíteni. Hívta fel a figyelmet ismeretterjesztő írásában a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).

A múlt év első feléhez képest idén június végéig 15 százalékkal többen kértek egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a bérlőktől. Az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatra a köznyelvben gyakran „kiköltözési nyilatkozatként” hivatkoznak. Azonban egy ilyen közokiratban nem csak a bérleti jogviszony megszűnése esetén történő kiköltözésről lehet nyilatkozatot kérni a bérlőtől. Bele lehet foglalni a bérleti díj, a társasházi közös költség, a közüzemi költségek, illetve a lakáshasználati díj megfizetését is, amelyek így pereskedés nélkül, közvetlenül végrehajthatók. Amennyiben a bérlő nem tesz eleget a nyilatkozatban vállalt kötelezettségeinek, pereskedés nélkül végrehajtás indítható vele szemben.

A közjegyzői okirattal probléma esetén el lehet kerülni az évekig tartó pereskedést

Tóth Ádám, a MOKK elnöke a közleményben kifejtette: „az olyan szerződésekből eredő követeléseket, amelyeket nem közjegyző készít, szerződésszegés esetén, csak jogerős bírósági határozattal, peres úton lehet érvényesíteni. Amennyiben a bérlő nem tartja be a megállapodásban foglaltakat, a bérbeadó az okiratot szerkesztő közjegyzőnél közvetlenül végrehajtást kezdeményezhet az ingatlan kiürítésére és az elmaradt bérleti díjra. A közjegyzői okirattal probléma esetén el lehet kerülni az évekig tartó pereskedést és a jelentős perköltséget”.