A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy Magyarország új agrártámogatási rendszerén keresztül számos intézkedéssel segíti a biodiverzitás megőrzését és ágazati integrációját. A januártól életbe lépő új kereteknek köszönhetően nagy hatást lehet kifejteni az élővilág változatosságára, mivel hazánk területének több mint 50%-a mezőgazdasági művelés alatt álló terület. Hozzátette, az agrártámogatási rendszer például egy önkéntes alapon működő Agro-ökológiai Programmal is bővült. Ennek keretében a gazdálkodók a biológiai sokféleség megőrzéséért, a táj mozaikosságának növeléséért, a talajok állapotának és vízháztartásnak a javításáért, a beporzók megóvásáért, illetve a fenntarthatóbb növényvédőszer-használatot támogató intézkedéseikért kapnak pénzügyi segítséget. A korábbiakhoz képest lényeges előrelépés, hogy a mezőgazdasági táblák közé ékelődő, termelésre nem használt, biodiverzitás-megőrzés szempontjából azonban kiemelt jelentőségű területek is részesülhetnek támogatásban. Az intézkedésnek köszönhetően gyarapodhatnak majd a kritikus fontosságú szegély- és vizes élőhelyek is – emelte ki Nagy István.

A miniszter a biológiai sokféleség fenntartása érdekében az elmúlt évtizedben hazákban megvalósult fejlesztésekre is felhívta a figyelmet. A tárcavezető kitért arra is, hogy a Magyarország területének több mint ötödét kitevő védett területeink mintegy 15%-án, több mint 300 000 hektáron javította és javítja az élőhelyek állapotát hazánk, illetve biztosítja a természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeit. A beruházásokra fordított összeg meghaladta a 300 millió eurót. További célkitűzés, hogy a következő öt évben legalább 100 000 hektáron valósuljanak meg újabb természetvédelmi fejlesztések. Az erre előirányzott 112 millió eurónyi forráskeret több mint 70%-át természet-helyreállításra, és a természetvédelmi kezelést biztosító infrastruktúra fejlesztésére fogjuk fordítani, míg a fennmaradó részből a természetvédelmi bemutatás, oktatás és monitorozás javítására, illetve természetvédelmi információs rendszereink megújítására irányuló projektek végrehajtását tervezzük – sorolta a miniszter.  

A Biológiai sokféleség egyezmény három évtizeddel ezelőtt 1992-ben az Egyesült Nemzetek Szervezetének Rio de Janeiróban rendezett Környezet és Fejlődés Konferenciáján született meg. Az egyezmény jelentősége, hogy a legmagasabb nemzetközi politika szintjén foglal állást a társadalom és az élővilág, valamint a biológiai sokféleség viszonyának meghatározásában. Az Egyesült Államokat és Vatikánt kivéve a világ minden állama (196 részes fél) tagja az egyezménynek. A montreali esemény  történelmi jelentőségű, mivel a világ országai itt fogják jóváhagyni a világ biodiverzitás-megőrzési stratégiáját, amely a következő évtizedre vonatkozó fő célkitűzéseket fekteti le annak érdekében, hogy visszafordítsuk a biológiai sokféleség csökkenésének tendenciáját világszerte.  

A döntéshozó ülés keretén belül a GMO-k nemzetközi szabályozásának 2030-ig szóló globális stratégiáját is elfogadták a világ országai, amelynek kidolgozásáért felelős munkacsoport üléseinek elnöklésére Dr. Andorkó Ritát, az Agrárminisztérium szakértőjét kérte fel az Egyezmény titkársága. Az, hogy a munkacsoportot magyar szakértő elnökölte, komoly szakmai elismerését jelenti annak a munkának, amit hazánk a GMO-k környezeti kockázatainak mérséklése és a magyar mezőgazdaság GMO-mentessége érdekében végez. Az egyezmény döntéshozó ülésén most első alkalommal képviselteti magát hazánk miniszteri szinten.

Forrás: Agrárminisztérium.

Fotó: Fekete István