A hétfői kereskedés végén 34.500 rialon jegyezték a dollárt, szemben az egy nappal korábbi 29.600 rialos árfolyammal. Az év eleje óta, az instabil politikai környezet és a nyugati államok gazdasági szankcióinak következményeként mintegy 75 százalékkal esett a rial a dollárral szemben.

A kereskedési nap folyamán folyamatosan esett a rial, s többször az állami cenzúra akadályozta meg a pontos árfolyamok közzétételét – írta az AFP francia hírügynökség.

A hivatalos, állami ISNA hírügynökség korábban még 32.500 rialos dollárárfolyamot közölt. A hírügynökség által idézett iparági tisztviselő azonban úgy fogalmazott: „az árfolyam-ingadozás mesterséges, ugyanis nincs valódi kötés, likviditás az árfolyammozgás mögött”.

A gyenge rial mindazonáltal láthatólag megnehezíti az iráni vállalatok működését. „Ez katasztrófa” – monda egy elsősorban behozatallal foglalkozó iráni vállalat vezetője az AFP-nek. „Az egyik ügyfelem 1 milliárd rialt (28.985 dollár) veszített egy nap alatt” – tette hozzá.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete, illetve az Egyesült Államok és az Európai Unió 2010 óta szankcionálja Iránt, amiért az atomprogramja kapcsán nem hajlandó együttműködni a nemzetközi megfigyelő szervezetekkel. Az EU és az Egyesült Államok 2012 márciusában utasította a nemzetközi pénzügyi tranzakciókat lebonyolító szervezeteket, hogy vonják meg szolgáltatásaikat az iráni bankoktól. Az uniós tagállamok július elsejétől beszüntették az Iránból származó olaj importálását.

A rial zuhanása most arra utal, hogy a gazdaság nehezen viseli ezeket a szankciókat, és az ország devizatartalékai fogyóban vannak.

Vasárnap az Iránnal feszült konfliktusban álló Izrael pénzügyminisztere, Juval Steinic nyilatkozta azt, hogy az iráni gazdaság „az összeomlás szélén áll”, miután a kormányzat 45-50 milliárd dollárnyi, olajeladásból származó bevételtől esett el.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint Iránnak 2011 végén 106 milliárd dolláron állt a hivatalos devizatartaléka, ami mintegy 13 hónapnyi importszükségletet fedez.

A rial zuhanásán csak gyorsított az elmúlt hetekben, hogy a kormány „valutaváltó központot” hozott létre annak érdekében, hogy az importáló cégeknek kedvezményes, ám a piacihoz indexált árfolyamon adjon dollárt termékekért cserébe. A remélt árfolyam-stabilitás azonban elmaradt, mivel a lépés azt az üzenetet közvetíti, hogy már a kiváltságos helyzetben lévő importvállalatok is csak a piaci árakhoz kötött árfolyamon juthatnak dollárhoz.

A nyugati államok nyomása azonban kitart. Az amerikai pénzügyminisztérium hétfői közlése szerint egy vezető beosztású pénzügyminisztériumi tisztségviselő a hét folyamán francia, olasz, német és brit munkatársakkal egyeztet a Szíriát és Iránt érintő szankciókról.

David Cohen, a pénzügyminisztérium terrorizmusért és pénzügyi hírszerzésért felelős miniszter-helyettese „a nyomásgyakorlás fokozásáról” tárgyal majd – közölte a minisztérium.