Az árfolyamrés tisztességtelen

Mivel az árfolyamrés a fogyasztó számára nem világos és átlátható és nincsen mögötte valódi szolgáltatás, ezért ennek alkalmazása tisztességtelennek tekinthető – mondta el Simonné Gombos Katalin, a Kúria polgári kollégiumának szóvivője. Helyette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos devizaárfolyama az irányadó addig, amíg erről nincs már törvényi rendelkezés – tette hozzá. A döntésben támaszkodtak az Európai Bíróság áprilisi útmutatására is.

Mit vizsgáltak?

A Kúria jogegységi tanácsa négy kérdést vizsgált. Az elsőben azt, hogy tisztességtelen-e, hogy az árfolyamkockázatot korlátozás nélkül a fogyasztó viseli. Ezzel összefüggésben azt is vizsgálták, hogy a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés, mint szerződéstípus tisztességtelen-e.

Döntöttek arról is, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tévő szerződéses rendelkezés tisztességtelen-e. Végül pedig azt, hogy a hitel folyósításakor vételi, a törlesztésekor viszont eladási árfolyam alkalmazása (árfolyamrés) tisztességtelen szerződési feltételnek tekintendő-e, és ha igen, annak mi a jogkövetkezménye.

Bizonyítani kell a téves vagy hiányos tájékoztatást

Az első két kérdést összevontan vizsgálta meg a Kúria Polgári Kollégiuma. Az árfolyamkockázattal kapcsolatban az a döntés született, hogy mivel ez a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, tehát a szerződés lényegi eleme, ezért nem vizsgálható a tisztességtelensége. Ez alól egy kivétel van, ha a banki tájékoztatás a fogyasztó számára nem volt világos vagy érthető. Ebben az esetben általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő fogyasztóról van szó, amelyet az Európai Bíróság irányelve határoz meg.

Erről Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője elmondta, hogy az nem lehet kibúvó senki számára, hogy nem elég iskolázott vagy nem olvasta el a szerződés szövegét. Minden esetben a bíróság dönt arról, hogy az adott hitelszerződésnél megfelelő és elegendő tájékoztatást kapott-e a hitel felvevője. Ha a fogyasztó be tudja bizonyítani, hogy a bank téves, hiányzó vagy esetlegesen elmaradó tájékoztatása miatt gondolta azt, hogy bizonyos szint fölé nem mehet a törlesztőrészlete, akkor vizsgálható a tisztességtelenség.

Az árfolyamkockázat problémáját a Kúria döntése nem oldja meg, márpedig az adósok terheinek több mint 80 százaléka az árfolyamkockázatból ered, csak 16 százaléka az egyoldalú szerződésmódosításból, 1-2 százaléka pedig az árfolyamrésből.

A jogalkotónál pattog a labda

Az egyoldalú szerződésmódosítás akkor tisztességtelen, ha nem felel meg a Polgári Kollégium egy korábbi véleményében megfogalmazott tételes oklistának: ezek az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, a felmondhatóság és a szimmetria elve. Ha ezeknek az elveknek nem felel meg a hitelszerződés, akkor tisztességtelenek és ezért érvénytelenek tekinthető, és újra kell számolni a szerződést. Wellmann György szerint a jogalkotónak van lehetősége megoldani ezt a kérdést, és találni egy mindenki számára méltányos megoldást. Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter már korábban jelezte, hogy a Kúria döntése után hamar lépni fognak.

Rogán: tisztességtelen módszereket alkalmaztak a bankok

Az őszi parlamenti ülés kezdetéig elkészül az a törvényjavaslat, amelynek alapelve: minden visszajár a devizahiteleseknek, amelyet a bankok a Kúria jogegységi határozata értelmében tisztességtelenül vettek el – közölte a Fidesz frakcióvezetője hétfői sajtótájékoztatóján. Rogán Antal szerint a Kúria egyértelműen kimondta, hogy a bankok tisztességtelen módszerekkel vették el a pénzt az emberektől. Hozzátette: amint írásban kézhez kapják a Kúria döntését, tárgyalóasztalhoz ülnek az érintettekkel, de még a héten megkezdődnek az egyeztetések a devizaperekben érintett jogászokkal, majd az adósokat képviselő szervezetekkel is, de a kormány a bankszövetséggel is egyeztetni fog.

Wellmann szerint azonban nagyon kevés szerződés fog megfelelni az összes elvnek és így borulhat az eddigi elszámolás. Három lehetőség lesz majd a bankok és a hitelesek között. A bank újraszámolja a hitelt és annak költségeit, ezután a fogyasztó azt vagy elfogadja, vagy bírósághoz fordul vagy a pénzügyi békéltető testületet keresi meg. A kollégium vezetője szerint minden szereplőnek a megegyezés az érdeke, de ők nem fognak ötleteket adni a jogalkotónak.

Érvénytelen szerződések?

A tájékoztatón felhívták arra a figyelmet, hogy a döntések a bíróságoknak ad útmutatást, hogy a folyamatban lévő ügyekben a jogegységi döntésnek megfelelően tudjanak eljárni. A döntéseknek nincs visszamenőleges hatálya, ez is a jogalkotón múlik. Így nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy nem lesz hatása az 5 éven túli ügyekre, a már felmondott szerződésekre vagy a végrehajtás alatt álló szerződésekre.

Wellmann azt is elmondta, hogy a szerződések érvénytelenségének kimondása még nem megoldás a devizahitelesek problémájára, a felvett hitelt ugyanis mindenképpen vissza kell fizetni.

Még nem tudni mennyibe kerül a bankoknak

Egyelőre nem lehet számszerűsíteni a bankszektorra vonatkozó terheket a Kúria hétfői jogegységi döntése nyomán – közölték piaci elemzők. Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője elmondta, a Kúria az árfolyamrést tisztességtelennek minősítette, ami egybevág a múlt héten a Kásler-ügyben hozott döntésével. Az árfolyamkockázat és az egyoldalú szerződésmódosítás kérdésében született döntésével viszont a legfelsőbb bírói fórum nem hozott egységes, minden szerződésre automatikusan kiterjedő döntést.

Ugyanezen az állásponton volt Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője is, aki szerint a fő kérdést nyitva hagyta a Kúria azzal, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségét nem állapította meg, de a módosítás lehetőségét nagyon szigorú feltételekhez kötötte. Hozzátette, hogy ez akár kedvező is lehet a bankokra nézve, bár véleménye szerint a feltételeknek csak nagyon kevés devizahiteles szerződés felel meg teljes mértékben, vagyis az ügyfelek eséllyel támadhatják meg azokat a bíróságon.

Mindkét elemző hangsúlyozta: most a kormányon van a sor. „Szűkült a megoldási horizont, de még mindig nem lehet számszerűsíteni, hogy ez a bankszektorra milyen többletterhet jelent” – fogalmazott Kuti Ákos. Hozzátette: így nem lehet még tudni azt sem, hogy kellenek-e tőkeemelések, vagy a meglévő forrásaikból a bankok ki tudják termelni a szükséges összeget.