Új korszak köszönt az uniós klímapolitikában: 2027-től a fűtési és közlekedési energiahasználat is karbonárazás alá esik. A változás érzékenyen érintheti a sérülékeny háztartásokat és vállalkozásokat, de az EU Szociális Klímaalappal igyekszik csökkenteni a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Az ETS2 rendszer: új szén-dioxid ár a háztartások és közlekedés számára

2027-től az EU új kibocsátás-kereskedelmi rendszert (ETS2) vezet be, amely:

• az építőipart és közlekedési szektort célozza meg,
• karbonárat vet ki az energiahordozókra,
• az emisszió csökkentését sürgeti a nehezen dekarbonizálható ágazatokban.

Ez a rendszer kulcsszerepet játszik abban, hogy az EU továbbra is az éghajlati célkitűzések megvalósításának pályáján maradjon.

Az ETS2 aránytalanul érinti a sérülékeny háztartásokat

A karbonár bevezetése nem mindenkit érint egyformán. A következő tényezők különbségeket eredményeznek:

• Alacsony jövedelmű háztartások arányosan többet költenek fűtésre és közlekedésre.
• Vidéki lakosság gyakran nem fér hozzá tömegközlekedéshez.
• A kevésbé hatékony épületek magasabb energiaköltséget eredményeznek.
• Egyes országokban a fűtés főként szénalapú, ami magasabb kibocsátással jár.

A karbonár egységes az egész EU-ban, így a különbségek társadalmi feszültségeket generálhatnak.

A Szociális Klímaalap (SCF): célzott támogatás a leginkább rászorulóknak

Az ETS2-vel párhuzamosan az EU létrehozta a Szociális Klímaalapot (SCF), amely 2026-tól indul. Az alap célja a leginkább kiszolgáltatott csoportok védelme.

Kulcstények:

• 65 milliárd euró kerül az SCF-be 2027–2032 között.
• Az elosztás jövedelmi és egyenlőtlenségi szintek alapján történik.
• Magasabb jövedelmű országok kevesebb részesedést kapnak.

A támogatások közé tartozhatnak:

• közvetlen pénzügyi segítségek,
• tisztább fűtési rendszerekhez nyújtott beruházási támogatás,
• elektromos járművek szociális bérleti lehetőségei vidéken.

Az ETS2 bevételek felhasználása: nemcsak kompenzáció, hanem zöld beruházás is

Az ETS2 karbonárából származó teljes bevétel több mint 300 milliárd euróra rúghat 2027–2032 között.

Ezeket az összegeket két fő célra kell fordítani:

1. Szociális kompenzáció az SCF-en keresztül
2. Zöld átállást segítő beruházások, mint például energiahatékonysági fejlesztések

Az ETS2 nem tartalmaz kemény árplafont, így ha nem csökken elég gyorsan a kibocsátás, árkiugrások is előfordulhatnak. A bevételek megfelelő újrahasznosítása ezért létfontosságú az árak féken tartásához.

Szociális Klímatervek: kulcsfontosságú a gondos előkészítés

A tagállamoknak 2025. június végéig kell benyújtaniuk Szociális Klímaterveiket (SCP). Ezek határozzák meg az SCF-források felhasználásának módját.

A hatékony tervek alapjai:

• valós társadalmi igények feltérképezése,
• részletes elemzés és konzultáció,
• célzott és arányos támogatási eszközök kombinálása, mint:
  • szociális lízingprogramok elektromos járművekre,
  • jövedelemtámogatás,
  • lakásfelújítási hozzájárulás.

Figyelmeztetés:
Ha a forrásokat nem megfelelően osztják el, fennáll a veszélye, hogy túlkompenzálás vagy mellőzés történik.

Az ETS2 szerepe a klímavédelem és társadalmi igazságosság metszetében

A szociális dimenzió integrálása a klímapolitikába kulcskérdéssé vált. Az ETS2 és az SCF – helyesen alkalmazva – nemcsak a kibocsátáscsökkentést segítheti elő, hanem hozzájárulhat a társadalmi igazságosság megőrzéséhez is.

A következő hónapok sorsdöntőek lesznek: a klímapolitikai átállás sikere jelentős részben a most készülő szociális klímaterveken múlik.