A Bécs szempontjából mérvadó korneuburgi mérőálláson a reggeli órákban 7,93 méter vízállást és másodpercenként 10,6 ezer köbméteres vízhozamot mértek. Az előrejelzések szerint a következő órákban ezen a szinten marad az áradás, azután csökkenni fog.

2002-ben 7,89 métert, illetve másodpercenként 10,33 ezer köbmétert mértek Korneuburgnál. A Duna szokásos vízhozama kétezer köbméter Bécsnél.

Az elmúlt napokban bebizonyosodott, hogy a bécsi árvízvédelmi létesítmények – amelyek között a Dunát tehermentesítő Új-Duna-csatorna és Duna-sziget a legfontosabbak – jól betöltik a szerepüket – írták a közleményben.

A fővárosban nem számítanak komoly károkra, nagyobb elöntésekre. Az Új-Duna gátrendszere másodpercenként 14 ezer köbméterrel is képes megbirkózni. Ilyen magas vízállás a statisztikai adatok szerint néhány ezer évenként fordulhat elő.

Az áradás jelei így is érzékelhetőek voltak a városban: kedden víz alá kerültek a Duna-sziget alsó sétaútjai, valamint néhány gyalogosrakpart. A belvároshoz közelebb, a Duna-csatorna alsó szakasza mellett, az A4-es autópálya városba bevezető szakaszán kedd reggel vízátfolyás okozott közlekedési dugót.

Az ország árvíztől leginkább veszélyeztetett részein, Alsó- és Felső-Ausztriában reggelre már apadásnak indult a Duna, de a veszély még nem múlt el teljesen. Az ár a legmagasabb vízálláskor, 15 méternél sem lépte át a mobil gátak peremét, a nagyobb elöntések veszélye így csökkent, de továbbra is folyamatosan figyelik, hogy nem szakad-e át a védőfal.

Apad az Inn folyó is Felső-Ausztriában, de Salzburg és Tirol tartományokban is visszatértek már medrükbe a hét végén még tomboló hegyi patakok és a folyók.

Szerdán is jelentős közlekedési korlátozások álltak fenn Alsó- és Felső-Ausztriában a Duna térségében. Az osztrák autópályák járhatóak voltak, a Salzburgot a tiroli Innsbruckkal összekötő németországi A8-as autópálya azonban változatlanul le volt zárva. Salzburg és Innsbruck között szünetel a vasúti összeköttetés is.