Bajban vannak az önkormányzatok, amikor dönteni kell
A papír mindent elbír, dönteni pedig nehéz, éppen ezért sok esetben hónapokat, sőt éveket is csúszik egy-egy önkormányzati energiaberuházás. Ez még a jobbik eset, hiszen gyakran előfordul, hogy a különféle ajánlatok közül a pártatlan szakmai kontrol hiányában olyan fejlesztésekbe vágnak bele a települések, amelyek megtérülése még egy esetleges pályázati támogatás mellett is kétséges. A helyzeten segíthetne egy kistérségi, járási energetikusi rendszer felállítása, amely nem csak az önkormányzatokat, de a megalapozott ajánlatokat benyújtó vállalkozásokat is védené a papíron jól kinéző, de a valóságban kétséges eredményeket produkáló fejlesztési tervekkel szemben. Ráadásul a helyi energiastratégiák kidolgozásával a rendszer a nemzeti energetikai célkitűzések elérését is támogathatná.
Bajban vannak az önkormányzatok, amikor egy-egy energetikai jellegű beruházás kapcsán dönteniük kell. Szakemberek híján az önkormányzatok sok esetben nem tudnak választani a beérkező ajánlatok közül. „Az ArchEnerg tagvállalatai működésük során számos alkalommal kerülnek kapcsolatba különböző projektek kapcsán az önkormányzatokkal. Általános tapasztalat, hogy az önkormányzatok jó része, még a nagyobb 15-20 ezer fős települések sem mindig vannak felkészülve az energetikai döntések meghozatalára” – mondja Makra József, az ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter elnöke.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az alapvetően laikus döntéshozók sok esetben még az egyébként szakemberek által, számokkal alátámasztott fejlesztési lehetőségek közül is nehezen választanak. „Ez érthető, hiszen nagyon kevés polgármester szakértője az energiaügyeknek és a közgyűlésekben sem sok az energetikai szakember” – magyarázza a hezitálások okát Makra József. Ugyanakkor az utóbbi időben némi bizalmatlanság is kialakult az energetikai szolgáltatást nyújtó vállalkozások irányába, ami további döntési bizonytalanságokat eredményez.
Ez a fajta bizonytalanság már csak azért is nehezíti az önkormányzatok működését, mert a költségek jó részét teszik ki az energetikai vonatkozású kiadások, amelyeknek a csökkentése a jövőben még nagyobb kihívást jelent majd a helyhatóságoknak. „Ráadásul kistérségi vagy települési szinten ezek a fejlesztések jóval többről is szólhatnak, hiszen munkahelyeket teremthetnek, helyben tarthatják a korábban energiára fordított költségek jelentős részét is” – hangsúlyozza az elnök. Makra József szerint emiatt is fontos, hogy a megfelelő fejlesztési alternatívát válasszák a települések.
Mi lehet a megoldás? A mostani költségvetési körülmények között érthető, ha minden település nem engedheti meg magának energetikai szakértő alkalmazását, de az elnök szerint, több település összefogásával egy-egy szakember alkalmazása megoldható lenne, a díjazást és a költségeket pedig idővel akár a fejlesztések költségmegtakarításaiból is fedezhetnék a kistérségek (2013. január 1-től járások) és az önkormányzatok. „A megvalósításra több éve kész javaslatok léteznek, amelyeket a különböző önkormányzati szövetségek is támogatnak. Ráadásul az egy-egy szakemberre épülő rendszer idővel egyfajta kistérségi energetikai tanácsadó hálózattá is kibővíthető lenne, amely nem csak az önkormányzatokat, de akár a lakosságot is támogathatná energiaügyeik hatékony szervezésében” – teszi hozzá.
A rendszer sikeresen támogathatná a nemzeti Energiastratégiában és a Megújuló Cselekvési Tervben megfogalmazott célok elérését is. „A szakemberek kidolgozhatnák a helyi energetikai fejlesztési terveket, stratégiákat, segíthetnének összehangolni az adott kistérség településeinek energetikai fejlesztéseit” – mutat rá Makra József. Az elnök úgy véli, hogy ezzel a felülről induló kezdeményezéseket hatásosan segíthetnék az alulról induló kezdeményezések, mindezt úgy, hogy a helyi fejlesztések tökéletesen összhangban vannak a kitűzött nemzetstratégiai célokkal. „Közeleg a 2020-as céldátum, amely mind a megújuló energiaforrások alkalmazása, mind az emissziómentes technológiák tekintetében mérföldkő. Sok a tennivaló, viszont a rendelkezésre álló idő fogy és a hátralévő 8 év eredményes kihasználásához minden segítség jól jön” – hangsúlyozza.