
Az olajár nem törődik a világgal
A Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezete (OPEC) által összeállított, 12 nyersolajtípusból álló kosár 94,13 dollárra esett kedden, ami 2012 júliusa óta nem látott alacsony szint. Mindez annak ellenére történt, hogy az Egyesült Államok megerősítette: légicsapásokkal támogatja az ISIS radikális szunnita szervezet elleni harcot, illetve erősödtek a feszültségek Szíria keleti részén – írja a CNBC.
Túlkínálat van a piacon
Júniusban az ár még 110 dollár volt hordónként, és a politikai feszültségek hagyományosan a magas olajáron keresztül komoly nyomást gyakorolnak a gazdaságokra. Most azonban gyökeresen más helyzettel állunk szemben.
Az Energy Aspects vezető olajpiaci elemzője, Amrita Sen szerint jelenleg a klasszikus kereslet-kínálat hatás érvényesül, ugyanis jelentős túlkínálat mutatkozik a piacon, amely lefelé hajtja az árakat.
„Úgy gondolom, mindez arra utal, hogy a Közel-Kelet nem az a hely, ahova a vállalatok a jövőben be szeretnének fektetni, vagyis véleményem szerint itt egy hosszú távú kérdésről van szó” – mondta Sen a CNBC-nek. Hozzátette, rövidtávon a túlkínálat miatt valóban alig érezhető a hatás az olaj árában, hiszen az iraki olajmezők például nem lesznek érintettek a feszültségekben. Sen szerint a Brent típusú olaj akár 10 dollárt is eshet rövidtávon.
A keresleti és kínálati tényezők, amelyek már két éve fortyogtak a felszín alatt, most feltörtek, és megütötték az olajpiacot, lenyomva ezzel a közel-keleti feszültségek hatását – mondja a Citi elemzője.
A csoport energiastratégiai ágazatának vezetője, Seth Kleinman szerint a megelőző évtizedben a kereslet robusztus növekedése, és ezzel párhuzamosan a kiábrándító kínálati oldal fűtötte az olajpiaci ralit. Ebben az évtizedben azonban ez megfordult, és most ennek a hatását érezzük. Az amerikai „palaforradalom” az egyik olyan tényező, amely nagyban befolyásolja a kínálati és keresleti oldalt egyaránt, átrendezve ezzel az árakat.
Az egyetlen járható út a piac kiegyenlítésére – ha más egyéb tényező nem üti fel a fejét – Szaúd-Arábia és az OPEC számára, ha visszafogják a termelést – hangsúlyozta Kleinman.
Mindebből egyértelműen adódik a kérdés, hogy a befektetőknek mennyire kell félteniük az olyan társaságokat, mint a BP vagy a Total. Szakértők szerint bár a marginok terén vannak nehézségek, a fő szempont a termelés teljes költsége, amely rendkívül alacsony. Emellett a befektetők is tetszetős osztalékokra számíthatnak.
A BP-nek például 25 dollár a teljes termelési költsége hordónként, míg a Totalnál ez 56-57 dollár – hangsúlyozza a Coutts stratégája, James Butterfill. Vagyis egyértelműen látszik, hogy a rövid távú nehézségek ellenére egyelőre szó sincs arról, hogy a nagy olajvállalatok ne tudnának nagy pénzeket keresni.
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.