2024 április 18

Az infláció is benne van a pakliban

Egyre valószínűbb, hogy jövőre az EKB kötvényvásárlási programjához hasonlóan az MNB is megjelenik az állampapírpiac vásárlói oldalán.

Bőséges tere van még a monetáris lazításnak, hiszen Európában mindenütt jóval alacsonyabb a kamatszint – hangzott el az MNB Monetáris Tanácsának négy külső tagja által a Reutersnek adott közös interjúban. Elmondták, hogy szó sincsen az inflációs cél feladásáról, szerintük a célkövetés nem szabad, hogy szükségtelenül nagy terhet rójon a gazdaságra. Úgy vélik, az egyszeri inflációemelő hatások lassan kifutnak, a gyenge gazdaság pedig dezinflációs hatással bír. Mindannyian elutasították, hogy politikai nyomásra döntöttek volna kétszer is a kamatcsökkentés mellett.

A jövőben sokkal lazább monetáris politika jöhet, főként, hogy a belső tanácstagok mandátuma lejár jövő tavasszal – vélekedett Gabler Gergely, az Equilor senior elemzője, hozzátéve: az idén még legalább egy 25 bázispontos kamatcsökkentéssel számolnak a jelenlegi 6,5 százalékról. Szerinte októberben még kivárhat a tanács a lazítással, de ez nagyban függ a globális kockázati étvágy alakulásától is.

Mint mondta, benne van a pakliban, hogy jövőre az EKB kötvényvásárlási programjához hasonlóan az MNB is megjelenjen a vásárlói oldalon, annál is inkább, mert a magyar jegybank mérlegének eszközoldalán egyelőre nincs állampapír. Ugyanakkor arra nem számíthatunk, hogy a BÉT forgalmát közvetlenül stimuláljon egy ilyen lépés, mert a magyar eszközöket alapvetően külföldiek vásárolják, akik elsősorban az országkockázat alapján mérlegelnek. Önmagában egyébként a kamatcsökkentési periódus sem hatásos nálunk, hiszen a hitelpiac nem a magas kamatszint miatt van kiszáradva, hanem a forráshiány okán. Vagyis a hitelpiac élénkülése akkor lenne várható, ha az állam megjelenne hitelezőként a piacon.

Valamiféle magyar QE ugyan elképzelhető, de most nem valószínű, mert ehhez az eszközhöz általában akkor nyúlnak a jegybankárok, ha az irányadó kamat szintje már zérus közeli, vagy pedig olyankor, ha szétesik egy fontos piac, s a forgalom fenntartása érdekében oda kell állni a vásárlói oldalra – mondta Samu János, a Concorde elemzője. Aki arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyan kimondatlanul, ám de facto feladta a Monetáris Tanács az inflációkövető pénzpolitikát. Emlékezhetünk, hogy Surányi György elnöksége idején a jegybank még az árfolyamot követte, ezután mostanáig az infláció volt a célkeresztben, míg most az infláció és a gazdasági növekedés kettős célja rajzolódik ki a monetáris döntésekből.